Bizonyára te is láttál már kerámiaházikót életedben, amit vagy a giccs legaljának bélyegeztél, vagy pedig rögtön beszereztél magadnak egyet. A Better Homes & Gardens utánajárt, miként kerültek polcainkra a téli hangulatú, belülről világító, miniatűr házikók.
Sok helyen Putz házaknak nevezik
Ma már a karácsonyi dekoráció része a kis mécsestartó házikó, amely a reneszánsz kori betlehemezéséből ered. Hatalmas ugrás, ha csak a folyamat elejét és végét nézzük, és a kettő között akad maga a történelme.
A kerámia betlehemi szoborcsoport, amelyben hosszabb ideig lehetett gyönyörködni, mint egy betlehemi felvonulásban, hamar elterjedt a templomokban és az otthonokban is. Ahogy egyre inkább a helyiek képére formálódott a betlehem, úgy kezdtek a figurák hasonlítani a falu lakóira. Morvaországban (a Cseh Köztársaság egyik területén) a családok nagy falvakat hoztak létre a jászol körül, papírból vagy kartonból készültek, és tükrökkel fagyott tavakat alakítottak ki körülöttük. A családok saját maguk készítették ezeket a bonyolult látványosságokat az otthonukban és a környező vidéken talált anyagok felhasználásával. A fenyőfa körül felállított falvak papírházait Putz házaknak hívták sokáig, a német putz szóból, amely a takarítás mellett díszítést is jelentett.
A karácsonyi falvak és Amerika
Amerikába is magukkal vitték ezt a hagyományt a bevándorlók, de igazán 1800 táján lett népszerű a karácsonyi házikó, mivel a tengerentúlon imádták a német karácsonyi játékokat és dekorációkat. Az első világháború idején japán gyártók látták el az amerikai piacot ezzel a díszítőelemmel, nyilvánvaló okokból kifolyólag a németektől nehéz lett volna beszerezni. A második világháború megtizedelte a karácsonyi házikók népszerűségét is, ugyanis se a német, se a japán gyárakat nem akarták támogatni az amerikaiak. A 70-es, 80-as években újra volt kereslet a világító kis házakra, amikor a könnyen rongálódó papírt felváltotta a kerámia, ami nemcsak tartósabb volt, de könnyebben lehetett tárolni, és akár generációról generációra öröklődhetett. Ugyan manapság ritkán látni teljes falunyi kis házakból álló karácsonyi dekorációkat, de egy-egy házikó azért előkerül a családoknál.
Nézd meg összeállításunkat, milyen irányzatokat szült a modern kor, ha kerámia karácsonyi házikóról van szó!
Valósághű világító karácsonyi város
Az egyik legelterjedtebb az élethű házikók készítése volt egy időben, és örök klasszikusnak számít. Ha nem találsz ilyet a boltban, akár a nagyid polcáról is leemelhetsz egy ilyet, mert ez örök klasszikus. Minél többet teszel egymás mellé, annál ragyogóbban mutatnak majd.
Letisztult karácsonyi város
A letisztult karácsonyi város nem törődik az élethű megjelenéssel. Gyermekrajzszerű dizájnja ugyanúgy beleillik a gyerekszoba látképébe, mint a skandináv esztétikát képviselő nappaliba.
Hógömbbe zárt karácsonyi házikó
Ha nincs sok helyed a lakásodban, hogy egy egész kerámiavárost felsorakoztathass, vagy csak egyedi megoldásra vágysz, akkor válogathatsz az üveggömbbe zárt házikók közül is. Így legalább egy kis hóesésben is gyönyörködhetsz, akár lesz fehér karácsony idén, akár nem.
Várossziluett
Ha annyira ízig-vérig városi vagy, hogy szóba sem jöhet nálad a karácsonyi falu látképe, választhatsz akár városi sziluettet is magadnak, vagy városi épületekből álló porcelán háztömböket is. Elvégre a Jézuska a városba is hoz ajándékokat, és kis helyen elfér, ami az ünnepi időszak utáni pakolásnál különösen fontos szempont lehet.
Papír karácsonyi város
Ha nem tetszik a kerámiagiccs, akár papírból is készíthetsz magadnak papírvárost, csak ne gyertyát használj hozzá belső világításnak. Nemcsak a pénztárcádnak, de a környezetnek is segítesz, ha az év közben felhalmozott papírszemetedet változtatod csodavárossá.
Karácsonyfadísz házikó
Helytakarékos és cuki. Mesebeli karácsonyi házikódat akár fára akasztható méretben is behozhatod otthonodba.
