A cikk első része: A tested üzen
Az egy brancsba tartozók
Belépsz a szobába, hirtelen csend lesz, a csevegés abbamarad. Senki sem fordul feléd, senki sem szól hozzád, levegőnek néznek, te pedig legszívesebben sarkon fordulnál.
Bizonyára mindenkivel előfordult már társasában vagy egy rossz hangulatú munkahelyen, hogy találkozott egy brancsba tartozókkal, akik amolyan zárt kört, klikket alkotnak. Ezt nem csak olyan durva megnyilvánulások jelezhetik, hogy a kirekesztett háta mögött összesúgnak vagy a jelenlétében elhallgatnak az egy alomba tartozók. Ugyancsak jelzésértékű, hogy a kiközösítettel kerülik szemkontaktust, nem fordítják felé a felsőtestüket, a fejüket.
A testbeszédben még járatlanok számára is félreértelmezhetetlen, ha három, egymás mellett ülő emberből kettő teljes felsőtestével, arcával egymás felé fordul, így mintegy elzárkóznak a harmadik féltől.
Kevesen tudják, hogy a lábjelzéseknek is fontosságuk van, és nem csak a nő és férfi közötti non-verbális kommunikációban. A lábfej iránya jelzi, hogy számunkra rokonszenves vagy ellenszenves-e, akivel szemben állunk vagy ülünk. Ha valaki felkelti az érdeklődésünket, akkor nem csak az arcunkat, a tekintetünket fordítjuk felé, hanem valamelyik lábfejünket is. Az egymásba kulcsolt, vagy zárt bokák távolságtartásra, elzárkózásra, sőt alárendeltségre (is) utalhatnak. (Gondoljunk csak a fegyveres testületeknél a feljebbvalóval szembeni kötelező testtartásra.)
Személyes terünk védelme
A déli népek, különösen a latin kultúrákban élő, temperamentumosabb emberek gesztusrendszere például bővebb és élénkebb, közvetlenebb, mint az északon élőké. A vidéki ember nem szereti a zsúfoltságot, „ideges”, feszült lesz a tömegtől, ezzel szemben a nagyvárosokban élők megszokták, hogy idegenek az ún. személyes terükbe (46 cm és 1,5 méter közé) hatolnak, ezért megtanulták, hogyan kell magukat elkülöníteniük embertársaiktól (kerülik a szemkontaktust, közömbösséget mutatnak, zenét hallgatnak, olvasnak stb.).
Eltanuljuk és továbbörökítjük
A kutatók azt is megállapították, hogy a kevésbé tanult, a kis szókincsű emberek több mozdulattal egészítik ki szóbeli mondandójukat, mint a fejlett beszédkészséggel rendelkező, iskolázottabb embertársaik. Az is érdekes megfigyelés a szakemberek részéről, hogy a gesztusainkat – a testbeszéd alapjait – a környezetünktől: a szüleinktől, a velünk egy közösségbe tartozóktól ösztönösen „tanuljuk el”, majd ezeket mi is továbbörökítjük utódainkra (ilyenkor mondjuk gyermekünknek, hogy úgy grimaszolsz, mint az apád, úgy vonogatod a vállad, mint az anyád, stb.)
De még érdekesebb megállapítás, hogy a lévén a kisgyermekek (4-6 évesek) őszínték, nyiltak, náluk nincs ellentmondás az érzelmeik és a testbeszédük között, a megjátszás, a diszharmónai a felnőttség velejárója. Ilyenkor gyakran mást mondunk, mint amire gondolunk, amit érzünk, viszont gesztusaink árulkodnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy tisztában is vagyunk ezek jelentésével, hiszen a testbeszédünk önkéntelen. Akik ezzel foglalkoznak, képesek megfejteni a rejtjeleket, és segítenek abban, hogy kontrollálni tudjuk a partnerünket vagy akár saját magunkat is. A testbeszéd tanulható, fejleszthető az erre specializálódott tréngingeken is.
A bezárkózottság jelei
Jó, ha tudjuk például, hogy beszélgető-partnerünk összekulcsolt keze, összefont karja, gyakori félrepillantásai, a széken való hátradőlése, fejvakarása, a nem létező pihék szedegetése a ruhájáról arra utalnak: a személyünk iránti érdeklődése lanyhult, érzelmileg „bezárkózott”. Aki valamit el akar hallgatni, vagy nem őszinte, az beszéd közben gyakran teszi a szája elé a kezét, érinti meg az orrát. A fensőbbsége tudatában lévő ember szívesen beszélget olyan testhelyzetben, amelyben a másik fölé magasodhat. Ha beszélgetőpartnerünk pillantása „elkalandozik”, tehát megszűnik közöttünk a szemkontaktus, érdemes témát, illetve társalgási taktikát változtatnunk. Lehet, hogy csak azt kell lehetővé tennünk, hogy ő is „kibeszélhesse” magát…
Folytatjuk
A cikk első része: A tested üzen
A cikk befejező része: Minden a tangóban
Ha ez bejött, nézz rá ezekre is:
Aztán ott termett B., az álomképtől a lehető legtávolabbi koordinátákkal rendelkező hím, aki hosszú hónapok keserves munkája árán zúzta mindörökké porrá azt az elképzelést, hogy az én személyre szabott istenemnek ha törik, ha szakad, szőrösnek, göndörnek és nagy orrúnak kell lennie, mint egy görögnek. | Megfűzött a pasi, pedig pocakos
A válaszoló gazdik 94 százaléka teljesen egyetért arra vonatkozólag, hogy ha minden kutyatulajdonos ismerné a kutya fajtájának megfelelő tartási módot, valamint a kutya testbeszéd-jelrendszerét, akkor kevesebb baleset lenne. | Jogosítványt a kutyatartóknak!
