Miért érdemes?
Mert ha különlegesebb hozzávalóval találkozol a receptben, Kriszta tippet ad a vásárláshoz, elkészítéshez.
Mert a könyv egy sikeres blog offline folytatása, és ha elakadsz, bármikor kérhetsz internetes segítséget.
Mert a fotókat a szerző készítette, és az ételek tényleg olyan gyönyörűek lesznek ha te főződ meg őket, mint amikor Kriszta lefotózta.
Mert az olasz konyhát mindenki szereti, de sokan nem mernek túllépni a bolonyai spagetti és a pizza unalmán.
Mert a receptek egyszerűek, a leírások világosak, garantáltan nem készülnek belőle elrontott, kidobott ételek.
Mert a könyv szinte fotóalbum az élet igenléséről.
De talán a legjobb választ a miértre maga Kriszta adta meg, amikor megkérdeztem, hogy ha csak úgy, minden koncepció nélkül adna ki egy könyvet, amiben nem lehetnek receptek, akkor az milyen könyv lenne?
Íme a válasz:
Soha nem szerepelt a könyvírás a terveim között, a Dolce Vita Magyarországon is szinte "magától", a blogból született. Ez a könyv számomra egyszerre fotóalbum, receptkönyv, mindezt kiegészíti néhány történet. Ha mindebből a recepteket elhagyjuk, akkor marad a fotó. Ha lenne lehetőségem, és persze korlátlan időm meg pénzem, akkor azt hiszem, fotós könyvet készítenék a dél-olasz (idealizált) életről. Miért? Mert feltölt a szikrázó nap, az izzó terrakotta, a harsogó, burjánzó örökzöld növényzet, a kristályosan csillogó tenger. Imádom az omladozó, kopott házakat, a macsakakövet és azt a harmóniát, ami mindebből árad. Nem tudok vele betelni. Szívesen megmutatnám egy szép albumban, hogy mindezt én hogyan látom. Pont az ilyen esős, borús napokra lenne jó, mint ez a mai is. Abban azonban biztos vagyok, hogy nem bírnám ki, hogy ne válogassak a fotók mellé néhány helyi receptet, specialitást.: )
Ettől jobb ajánlót magam se írhattam volna, ott a helye a könyvnek a fa alatt!
