Szabadban vagy gépen jobb futni?

Olvasási idő kb. 2 perc

Van rá tudományos válasz, de végül úgyis az egyén dönt.

Egyre jobb idő van, de biztos jönnek még olyan napok és hetek, amikor a kinti futás nem tűnik majd olyan vonzónak. De ha nem kényelmi szempontból döntünk, akkor vajon melyik a jobb: az edzőterem vagy a friss levegő? A Tech Insider egy rövid videóban foglalta össze a főbb érveket, amik a következők:

  • Egy kutatás szerint a szabadtéri futás nagyobb energiabefektetést igényel, ennek oka a nagyobb légellenállás, meg persze a szél, ha éppen kedvezőtlen irányból fúj. 
  • sötét múltú futópadon állítólag lassabban futunk. Egy felmérés szerint az emberek túlbecsülik a sebességüket, ha bent futnak, és a friss levegőn adott ideig sokkal gyorsabban is tudnak futni. Ez talán azzal magyarázható, hogy megváltozik a sebességérzetünk, ha látjuk, hogy haladunk el a tárgyak mellett.
  • Mind a kültéri, mknd a beltéri futásnak meg vannak a veszélyei. Előbbinél gondoljunk csak a légszennyezésre vagy a közlekedési balesetekre, utóbbinál pedig ugyanúgy előfordulhatnak sérülések, és nem tesz jót, ha hosszú ideig ugyanazzal a sebességgel, ugyanolyan emelkedőn futunk.
  • Szóval fő a változatosság, és ezt a szabadban könnyebb megvalósítani, hiszen változnak a terepviszonyok. 
  • És nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szabadban futás jót tesz a léleknek is  - állítják a kutatók.

Végkövetkeztetés: úgy tűnik, hogy szabadban futni kicsit egészségesebb, de persze az a legfontosabb, hogy kitartóan, rendszeresen eddzünk, így ha nekünk éppen a futópad vált be, mert valljuk be ennek is van számos előnye, akkor nem kell erőltetni a szabadtéri testmozgást.

fsgsgdsf

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?