Tényleg a szexről szól a legtöbb népdal?

GettyImages-165051687

Közismert, hogy olyan gyerekdalok, mint a Bújj, bújj, zöld ág vagy a Boci, boci tarka erotikus többletjelentést hordoznak. De mi a helyzet a népdalokban szereplő többi jelképpel? Valóban pajzán szimbólumok bújnak meg egy-egy népdalunk soraiban?

„Hull a szilva a fáról, most jövök a tanyáról…” – dudorásztuk önfeledten általános iskolában az énekórán anélkül, hogy feltűnt volna, milyen kétértelmű a szöveg. Pedig a régiek sem voltak fából: a népdalokban sokszor megjelenik az erotika, ám ezt virágok, gyümölcsök, fűszernövények, gabonafélék metaforái mögé rejtette az egykori szemérmes szerelmes. A szerelemről és a testiségről eleink nemigen beszélhettek nyíltan: egyrészt a mindennapjaikat meghatározó vallásosság, másrészt pedig a falvak „erkölcsi rendje” is tiltotta ezt. A nyílt megfogalmazásmód helyett tehát elbújtatták témába vágó gondolataikat, érzéseiket a metaforák mögé, amelyeket aztán néprajztudósok lelkesen megfejtettek

Csajozás virágnyelven

A virágokról, a nemiséggel ellentétben, mindig is egészen nyíltan lehetett beszélni vagy énekelni. Népdalainkban talán a leggyakrabban előforduló szimbólum a rózsa, amely a szerelmesek jelképe, amint azt a következő dal ki is mondja: „Két szál pünkösdrózsa kihajlott az útra, / el akart hervadni, nincs, ki leszakítsa. / De nem az a rózsa, ki a kertben nyílik, / Hanem az a rózsa, ki egymást szeretik.” A rózsa leszakítása a testi szerelem beteljesülését jelentette: „Gerencséri utca végig piros rózsa,/ Szállj le, kocsis, az ülésről, szakajts egyet róla.”

A rozmaring erős, bódító illata miatt válhatott jelképpé
A rozmaring erős, bódító illata miatt válhatott jelképpéGuido Mieth / Getty Images Hungary

A dalainkban sokszor megjelenő rozmaring is a nőiséghez köthető, nem annyira a forma, mint inkább az erős, bódító illat miatt: „Hej, rozmaring, rozmaring, leszakadt rólam az ing…” Az ibolya szintén erősen illatozik, sőt, a megöntözést (kell-e magyarázni, mit jelent ez?) várja: „Kék ibolya búnak hajtja a fejét, mert az égből nem öntözik a tövét.” A virágok hajladozása a népdalokban a szerelmesek karjának ölelését idézi fel; a ritmikus ide-oda mozgás a néprajzkutatók szerint képszerű megjelenítése a nemi aktusnak: „Kinyílt a rózsa, hajlik az ága, / nincsen, aki leszakítsa, csak úgy hervad rajta.” A rozmaring is hajlik, például a közismert A csitári hegyek alatt című dal utolsó versszakában: „Amoda le van egy erdő, jaj, de nagyon messze van. / Közepibe, közepibe két rozmaringbokor van. / Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra, / Így hát, kedves kisangyalom, tied leszek valaha.” Ha pedig nem hajlik a rozmaring, abból a kapcsolatból bizony nem lesz semmi: „Rozmaringnak ágai nem akar lehajlani, / Nem akar a kisangyalom szeretni.”

Alma, szilva, cseresznye

A gyümölcs szintén gyakori erotikus jelkép népdalainkban. Legtöbbször talán az alma tűnik fel, amelynek egyrészt kereksége, másrészt magháza idézte fel a régiekben a nőiséget. A „Piros alma kigurult a sárba” kezdetű népdal mögött például egy megesett lány története húzódhat meg, hiszen a sár a szégyen, a tisztátalanság jelképe. Az ablakba kitett három piros alma biztatást jelentett az udvarlónak, a félbevágott alma viszont nem sejtetett túl sok jót – ez ugyanis az udvarlás elutasítását jelentette. Nem véletlenül fogalmaz így a dal: „Mit nékem egy almát kétfele vágni, / Mit nékem a szeretőmtől elválni!”

Ő szilvát szüretelt
Ő szilvát szüreteltHirurg / Getty Images Hungary

Ennél is egyértelműbb jelkép a szilva. Gondoljunk csak az Éva, szívem, Éva kezdetű népdalra, miszerint „most érik a szilva, terítve az alja, fölszedjük hajnalra.” Természetesen akkoriban sem éjszaka szedték a szilvát, így nem nehéz a mögöttes jelentést megfejteni. Ha netán továbbra is kétségeink volnának, meggyőző erővel hathat az alábbi néprajzi gyűjtés: „Szép a p…, mert fekete. Jézus Krisztus teremtette. Lökött bele szilvamagot, Köréje meg prémet rakott.” Ennek alapján már biztosra vehetjük, hogy a „Hull a szilva a fáról, most jövök a tanyáról” kezdetű népdalban is szerelmi sikerről számol be az énekes, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy „egyik ága lehajlott” – a hajladozás fontosságát már fentebb említettük. A csonthéjasok érettsége a lányok testi érettségére utalt: „Érik a ropogós cseresznye, / Viszek a babámnak belőle.” Meggyet szedni állítólag annyi, mint csókolózni a néprajztudósok szerint – ennek tudatában fogjuk énekelni a Már minálunk, babámat ezek után.

Termékeny gabonafélék

A kalászos gabonafélék, a búza, az árpa, a zab, továbbá a kender szintén a nőiség, termékenység jelképeként jelennek meg. „Virágos kenderem elázott a tóba, / Ha nem szeretsz, rózsám, ne jöjj a fonóba.” De ugyanerre vonatkozhat a búza beérése, a búzaszem kipattanása is: ha ugyanis a búza beért, és a szeme is kipergett, ott már valószínűleg a szerelembe esés is megtörtént. Az aratás a testi szerelem beteljesülését jelenti: „Körösfői kertek alatt három kislány zabot arat, / Sej, haj, zabot arat a lovának, szeretőt keres magának.” A kukorica pattogása is hasonló jelentéssel bír: általában véve valaminek a megduzzadása, kinyílása, kipergése alkalmas a nemi vágy és aktus megjelenítésére: „Kukorica, kukorica, pattogatott kukorica, / A menyasszony pattogtatja, vőlegénye ropogtatja.”

A férfiasság gyökerei és tüskéi

Az eddig említett női jelképekkel szemben a dió, a diófa és a mogyoró, a herékkel való hasonlatosság alapján a férfiasság szimbólumai. Például ebben a népdalban is: „Diófából van a babámnak ágya, / Ha ráülök, hajlik mind a négy lába. / Tedd be, babám, az ágyadat a falig, / tied voltam, tied leszek halálig.” A tüskés bokrok szúrós, tövises jellege is erotikus gondolattársításra alkalmas: „Farkas Ilka bő szoknyája, i-ju-ju-ju-jú-ju, / Felakadt a csipkefára, hopppondáré hopp-hopp-hopp.” Vagy: „Csipkés annak a levele, sej, de jó szagú, / Egy legényért, kedves édesanyám, sose leszek szomorú.” A gyökérzöldségek alakja is magától értetődően a férfiasságot jelképezi: „Sej-haj, sárgarépát nem jó dombra ültetni, / Özvegyasszony lányát nem jó szeretni”, „Apró murok, zöld uborka, vadretek, / De hiábavaló legényt szeretek.”

A sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni: a kerek erdő, a kerek tó, a jegenyefa, a különböző színek, állatok, szántással-vetéssel kapcsolatos tevékenységek mind-mind jelképes értelemmel bírnak népdalainkban. A címben feltett kérdésre – Tényleg a szexről szól a legtöbb népdal? – a válasz tehát úgy tűnik, hogy igen.

Három szakácskönyv ingyenes szállítással!


Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra