Mesterséges fákat ültetne az elsivatagosodott területeken Ujfalusi Péter. A feltaláló által megalkotott struktúrák pár év alatt újrazöldítenék azokat a régiókat, ahol a kevés csapadék miatt ma már alig él meg valami.
Ujfalusi Péterrel korábban már beszélgettünk a Díványon, hiszen igazán különleges, hidropónikus növénytermesztő rendszerekkel foglalkozik, melyek akár városi körülmények között is képesek nagyobb családok számára is elegendő zöldség és gyümölcs előállítására.
Ennek nagyobb léptékű verzióján is dolgozik, mely a klímaváltozás következtében hazánkat is egyre inkább fenyegető elsivatagosodásra jelenthetne megoldást.
Mesterséges fákkal állítaná meg az elsivatagosodást
„Az elsivatagosodást szeretném megállítani, visszafordítani. Többféle pályázaton vettem részt, tanulmányokat, továbbképzéseket végeztem külföldön is. Ennek a projektnek a fő alkotóeleme szintén egy hidropónikus rendszer. Az oszlopok alatti víztartályból egy pumpa keringeti a vizet a törzsön belül elhelyezkedő gyökerek irányába” – magyarázza Ujfalusi Péter. „A sivatagban hiába ültetsz el egy növényt, nincs vízzáró réteg, a víz végtelen mélyre lefolyik, nem tudja táplálni a növényeket. És nincs árnyék sem. A mesterséges fákon ezt a kialakított állombkorona pótolja. A sivatagokban a szél a harmadik akadályozó tényező, amit itt szintén a lombkorona, és a szerkezet struktúrája tud megfogni.
Ezt a három, kiszáradást okozó tényezőt tudnánk mesterséges fákkal kiküszöbölni, így a növények életképesek maradnának,a zord körülmények ellenére tudnának növekedni.”
A vizet persze oda kell vezetni, de úgy véli, ez nem fog problémát jelenteni, mert a jelenleg működő fásítási, erdősítési projektek során is kiépítenek csatornarendszereket annak érdekében, hogy a kellő mennyiségű víz rendelkezésre álljon.
Sok apró növény az életért
„Mivel itt kis növényekről van szó, sokkal gyorsabban elérik azt a mennyiségű zöld felületet, mint egy fa esetében. Ami egy fának 5-8-10 év, ezeknek a cserjéknek és futónövényeknek alig pár év” – hangsúlyozza a szakember.
A növények pedig egy idő után kifele is terjeszkedhetnek majd, így nem csak a fákban élnek majd, hanem lassan, de biztosan benépesítik a környezetüket is.
„Idővel újra élhetővé teszik a talajt, kifele is tudnak majd terjeszkedni, ha pedig elhullanak, humusszá válnak, és a talajba kerülnek, tápanyaggal tudják dúsítani. Megkötik a párolgást is, ami nedvesség odakerül, a rajtuk lévő növények miatt nem tud majd azonnal elpárologni. Előkészítik, hogy más növények, magok meg tudjanak telepedni a környező területen” – mondja.
Nagy a baj az Alföldön is
Míg az Alföld elsivatagosodása a 80-as, 90-es években egyfajta disztópia volt, egyre több szakember igyekszik tenni valamit annak érdekében, hogy a szemmel is egyre jobban látható folyamatoknak gátat szabhassanak. Magyarországon az éves csapadékmennyiség 600-650 milliméter, de a csapadékmegoszlás egyenetlen, s egyre több az aszályos év is, ahogy már most előre jelezhető – főként Duna–Tisza közén –, hogy
az ország területének 13 százalékát elsivatagosodás veszélyezteti.
A csapadék eloszlása is átalakult, egyre jellemzőbbek az extrém csapadékos időszakok, melyeket hosszabb aszályok váltanak fel. Van, ahol szükségtározók épülnek, máshol csatornákat alakítanak ki, vagy a meglévők útvonalát hosszabbítják meg. A probléma azonban valós, s Péter úgy véli, tervei megfelelő megoldást nyújthatnak rá.
Visszazöldülhetnek a sivatagok?
Az Ujfalusi Péter által megtervezett mesterséges fák nagy területen elhelyezve azonban vissza is zöldíthetnék az egyre szárazabb felületeket, melyekre egyre gyorsabban szükségünk lenne itthon is. A mesterséges fák fő alapeleme a már említett hidropónikus rendszer. A három-négy méter magas építmények testét egy olyan szerkezet adja, amelybe különböző növényeket lehet ültetni. A növények gyökerei körül azonban nem föld, hanem agyaggolyó van, kőzetgyapot tartja őket felszínen, és biztosítja a nedvességet is számukra.
„A szerkezetet már teszteltem korábban, de azóta merőben átalakult az ötletem. Maga a törzshöz felhasznált cement alapvetően egy úgynevezett EConcrete-cement volt, ami önmagában is tápanyagokkal dúsított. Ez az anyag lehetővé teszi azt, hogy magán a betonon megtelepedhessenek növények, zuzmók, ezáltal támogatva a zöld életet. Ez nagyon jól hangzik, de környezetvédelmi szempontból kevéssé előnyös, hiszen ha egyszer tényleg sikerül majd ezek által egy adott területet kizöldíteni, akkor is hátramaradt volna rengeteg betonoszlop, amiket vagy nagyon macerásan, vagy sehogy nem lehet eltávolítani. Ezért elkezdtem annak utánajárni, hogy hogyan lehetne teljesen környezetfazonos és lebomló felépítményt megalkotni."
A 3-5 éves életciklust követően a mesterséges fák a tervek szerint lebomlanának, ehhez a feltaláló gombatéglát és bambuszt használna. A növények egy zárt rendszerben keringetett vízből nyerik ki a számukra szükséges tápanyagokat. A módszernek köszönhetően pedig a folyadék nem vész el, ráadásul a valódi fákhoz hasonlóan a mesterséges társaiknak is van lombkoronája, ami képes árnyékot és teret adni a törzsön elhelyezkedő növényeknek, ugyanakkor védelmet nyújt a szél és a por ellen is.
Városokban is működőképes koncepció
Nem csak a nagyobb területeken, a városokban is élhető jövőt biztosítanának a mesterséges fák, könnyen elhelyezhetőek ugyanis kis területen is, köszönhetően annak, hogy a gyökerek nem nőnek bele a meglévő infrastruktúrába, kábelekbe, csövekbe. Alakjuk, méretük is helyszínre szabható, így sokkal jobban használják ki a rendelkezésre álló teret, mint az igazi növények.
Ujfalusi Péter mesterséges fái iránt ugyanakkor nem kapkodnak a befektetők. Mint azt velünk megosztotta, a rövid távú haszon ellene dolgozik, hiszen míg egy földlabdás, előnevelt fa 10-20 ezer forintba kerül csak, az ő fái ennek tízszeresébe, így nem éri meg befektetni ezekbe, még akkor sem, ha a jövőnk szempontjából fontos lenne. Ujfalusi Péter épp ezért egy tesztelésre alkalmas területen tervez földet vásárolni, hátha az élő példa segít majd abban, hogy a későbbiekben valódi igény mutatkozzon a fái iránt.
Ebben a cikkünkben egy, az emberek életére sorsfordító hatással lévő pékkel ismerkedhetsz meg, aki szintén a boldogabb jövőért küzd munkája során.
