Lehetett volna bármilyen állat, de mégis a nyúl nyert. A húsvét az egyetlen olyan ünnep, melyet világszerte a nyuszival kapcsolnak össze, de vajon mi lehet ennek az oka? Különböző elméletek léteznek erre. Íme a 3 legnépszerűbb teória a húsvéti nyúl eredetére.
Bár hivatalosan Krisztus feltámadásának az ünnepe a húsvét, mégis inkább a nyuszi, a csokik és a gyerekek ugranak be róla mindenkinek. A gyerekek ilyenkor különösen szeretnek játszani, és az eldugott húsvéti tojásokat megkeresni, amiket csak úgy hívnak, hogy nyuszitojások. De miért?
Miért pont a nyúl?
A húsvéti nyúl szimbolikáját nem könnyű megmagyarázni.
Egyesek szerint Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban, mások szerint a nyúl mint jelkép a bizánci állatszimbolikára vezethető vissza,
ahol Krisztus jele volt. A legvalószínűbb mégis az, hogy egy félreértés miatt került a húsvéti jelképek közé.
Ostara
Már évszázadokkal ezelőtt ünnepelték az emberek a tavaszi nap-éj egyenlőséget és a tavasz kezdetét. Az egyik ilyen ünnep Németországban a 13. századra nyúlik vissza, amikor a korai németek számos istent és istennőt imádtak. Ezek közé tartozott Eostra (más néven Ostara vagy Eostre), aki a tavasz, a termékenység istennője volt, és tiszteletére lakomákat, ünnepségeket rendeztek a tavaszi nap-éj egyenlőség napján. Eostra egyik szimbóluma a nyúl volt, mert az tavasszal nagyon szapora és termékeny.
Az angolszász hagyomány szerint, Ostarának volt egy madara, amelyet egy csoport gyermek előtt nyúllá változtatott. A madárból lett nyúl ezután színes tojásokat tojt, amelyeket elrejtett, és arra kérte a gyerekeket, hogy keressék meg azokat.
Félreértés lenne?
Egyes német területeken már a 13. században gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve pedig Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. Így könnyen lehet, hogy egy betűnyi félrehallás áll a húsvéti nyúl eredete mögött.
Nyugat-Európa számos országában és az Egyesült Államokban is szokás a húsvéti fészekkészítés, amelybe majd húsvét reggelén a nyúl a tojást és az ajándékot tojja. Németországban már a 16. században elindult ez a hagyomány.
A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta a termékenység szimbóluma, mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel.
A termékenység szimbóluma
A harmadik és egyben legegyszerűbb magyarázat szerint már az ókorban is a tojást tartották a termékenység szimbólumának, ahogy a nyulat is, mert köztudottan szapora állat. A tavaszi napforduló ideje pedig, a föld megnövekvő termőképessége miatt, a termékenység ünnepének időszaka.
Mindhárom elméletben van igazság, de talán a legvalószínűbb a félreértésen alapuló elmélet, ami valljuk be, nem is baj, hogy végül így alakult.
Mire vigyázzunk a nyúllal?
Sok szülő szeret ilyenkor élő nyulat ajándékozni húsvétra a gyerekének, de ezt csak akkor tegyük, ha a gyerkőc vállalja, hogy felelősségteljesen fogja gondozni, és nem csak rövid ideig lesz érdekes számára az állat.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy élő állat mindig nagy felelősség, és nem egy dísztárgy.
Ha viszont azt látod a gyereken, hogy aranyosnak tartja a nyuszikat a reklámokban, de nem különösebben érdekli utána a téma, ne ajándékozz neki nyulat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
