férfi kromoszóma eltűnés

Bár a férfiak lassan elveszítik Y-kromoszómájukat, ám a tüskés patkányokban felfedezett új nemi gén reményt ad az emberiségnek. Jó hír ugyanis, hogy a rágcsálók két ága már elveszítette Y-kromoszómáját, ám a faj nem halt ki, hanem kifejlesztett egy új, hímivarsejteket meghatározó gént.

Így határozza meg az Y-kromoszóma az emberi nemet

Az emberekben, akárcsak más emlősökben, a nőstényeknek két X-kromoszómája van, a hímeknek pedig egyetlen X- és egy apró Y-kromoszómája van. Az X-kromoszóma körülbelül 900 gént tartalmaz, amelyek mindenféle, nemtől független feladatot látnak el. Ezzel szemben az Y kevesebb, mintegy 55 génből és igen sok nem kódoló DNS-ből áll, melyek első ránézésre úgy tűnnek, nem csinálnak semmit. 

Ám a látszat csal, hiszen az Y-kromoszómának kulcsfontosságú szerepe van, mert ez tartalmazza azt a nagyon fontos gént, amely ahhoz kell, hogy hímnemű egyed fejlődjön az embrióban. Körülbelül 12 héttel a fogantatás után ez a mestergén felelős azoknak a géneknek a bekapcsolásáért, amelyek a here fejlődését szabályozzák. A here így már embrionális állapotban is képes a férfihormonokat, tesztoszteront és annak származékait termelni, így biztosítva, hogy a fejlődő baba kisfiú legyen. 

Az eltűnő Y

A legtöbb emlősnek az emberéhez hasonló X- és Y-kromoszómája van, vagyis egy sok génnel rendelkező X, valamint egy SRY-vel és még néhány másik génnel rendelkező Y. Ez a rendszer problémákkal jár, mert a hímek és a nőstények X-génjei egyenlőtlen dózisban vannak jelen a fogantatáskor.

Ám ez nem volt mindig így, hiszen egyes emlősökre vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy valaha nem volt ilyen egyenlőtlenség, és az X- és Y-kromoszóma szerepe kiegyenlített volt.

Az emberi Y-kromoszóma küszöbönálló pusztulására vonatkozó állítás nagy port kavart, és a mai napig vitatják a várható élettartamával kapcsolatos állításokat. Ezek a becslések a végtelen és néhány ezer év között mozognak.

Y-kromoszómával nem rendelkező rágcsálók

A jó hír azonban, hogy a kutatók már két olyan rágcsálócsaládról is tudnak, amelyek már elvesztették Y-kromoszómájukat, ám ennek ellenére nem haltak ki, még mindig léteznek.

A kelet-európai vakondtúró pockok és a japán tüskés patkányok mindegyike olyan fajokkal büszkélkedhet, amelyekben az Y-kromoszóma és az SRY teljesen eltűnt. Az X-kromoszóma egyetlen vagy kétszeres dózisban megmaradt mindkét nem esetében.

A Hokkaido Egyetem biológusa, Asato Kuroiwa által vezetett csapat azonban érdekes és egyedülálló felfedezésre jutott a tüskés patkányokkal kapcsolatban. A japán tudósok arra jöttek rá, hogy a tüskés patkányok Y-kromoszómájában lévő gének többsége átkerült más kromoszómákba, ám sem az SRY-nek, sem az azt helyettesítő génnek nem találták nyomát.

Ám nemrég sikerült megérteni, valójában mi történt a rágcsálók szervezetében: a kutatócsapat olyan szekvenciákat talált, amelyek a hímek genomjában megvoltak, de a nőstényekében nem, azaz vélhetően ezek helyettesíthetik a más emlősöknél meglévő SRY-t. 

Mit jelent ez a férfiak jövője szempontjából?

Az emberi Y-kromoszóma küszöbönálló – evolúciós értelemben vett – eltűnése bizonytalanságot váltott ki, és találgatásokra adott okot a jövőt illetően.

Mint ismert, egyes gyíkok és kígyók csak nőstények, és az úgynevezett partenogenezis révén saját génjeikből képesek tojást létrehozni. Ez azonban nem fordulhat elő embereknél vagy más emlősnél, mert legalább 30 kulcsfontosságú génünk van, amelyek csak akkor működnek, ha az apától származnak spermiumon keresztül. Ugyanis a szaporodáshoz férfiakra és spermiumra van szükség, ami azt jelenti, hogy az Y-kromoszóma vége az emberi faj kihalását jelentheti.

Az új felfedezés azonban egy alternatív lehetőséget vetít előre, jelesül azt, hogy az emberekben új nemet meghatározó gén fejlődhet ki. Egy új nemet meghatározó gén evolúciója azonban igen nagy kockázatokkal jár. A nemi gének „háborúja” új fajok kiválásához vezethet, ami megtörtént a vakondtúró pockok és a tüskés patkányok esetében is.