Minden kultúrának megvannak a maga hiedelmei, azonban a modern világban már nem sok jelentőséget tulajdonítunk nekik. Egyes babonák azonban a mai napig meghatározzák a világ különböző tájain élők hétköznapjait. Összegyűjtöttünk pár szokatlan, népi hitvilágon alapuló tradíciót, amelyek még mindig fontos szerepet töltenek be az afrikai, indiai vagy épp a dél-amerikai közösségek életében.
Babonák az indiai naplementében
Az indiaiak jól tudják, hogy naplemente után már nem szabad sepregetni, mert elijeszthetik vele Laksmi istennőt, aki az esti órákban látogatja meg az embereket, hogy jó szerencsét és gazdagságot hozzon számukra. Este már nemcsak seprűt ragadni nem ildomos, de ollót sem: aki ugyanis köröm- vagy hajvágásra vetemedik ilyenkor, azt szintén elkerüli a szerencse. Arra is létezik megoldás, hogy távol tartsák a gonoszt: a mai napig a legtöbb boltos citromból és paprikából készült füzért akaszt az üzlete elé, ami megvédi a bajtól.
Észak-Afrikában bajt hoznak az állatok
Ruandában rengeteg a kecske. Nemcsak az ország farmjain, hanem a legtöbb helyi étterem étlapján is megtalálhatók. A nőket azonban azzal riogatják, hogy ne egyenek kecskehúst, mert szakálluk nő tőle. Állítólag ennek a ma is élő hiedelemnek az alapja egy történet, amiben a férj móresre akarta tanítani a torkos feleségét, aki túl sok kecskét evett meg. A férfi az éj leple alatt levágta hosszú szakállát, majd a neje állára ragasztotta. Az erős ragasztó miatt a nő reggel valóban azt hitte, szőre nőtt a kecskehúsevéstől. Elhatározta, hogy többé nem eszik ilyen ételt.
Boszorkányok és libák
A kenyai Kakamega faluban a helyiek úgy vélik, hogy a libák csak a boszorkányokra gágognak. Ezért minden alkalommal, amikor az állatok rázendítenek, az emberek egészen biztosak abban, hogy boszorkányok járnak a környéken.
Az Afrika keleti partjánál fekvő Seychelle-szigetek népességének 90 százaléka katolikus, ennek ellenére még mindig nagyon babonásak az itt élő emberek.
Állítólag továbbra is használják a fekete mágiát, bár ezt nem vállalják fel nyíltan, hiszen 1958 óta törvény tiltja a gyakorlását. A legtöbben védelmet várnak a mágiától, ezért az erdők emberéhez fordulnak, aki egyesíti a gyógynövények és a babonák erejét. Bűbájokat és varázsigéket bocsát áruba.
A hétköznapi hiedelmek is nagyon népszerűek errefelé. Például, ha naplemente után látogatnak el egy házhoz, háromszor kell kimondania a nevet, hogy az ott lakó megbizonyosodjon arról, nem egy szellem válaszol. A naplemente utáni sepregetés itt sem ajánlatos, ha nem szeretné az illető elveszteni a vagyonát. Nem szabad zsebkendőt vagy kést ajándékozni a hozzátartozóknak, mert szörnyű balszerencsét hozhat, ellenben a pont tetoválása a bokára és a vállra megóvhatja ettől a viselőjét.
A brazil babonák között is szerepel a seprű
A brazilok nem tessékelnek haza egyetlen vendéget sem, aki nem érzékeli, ideje hazaindulni. Megteszi ezt helyettük az ajtó mögé állított seprű. Úgy tartják, ez távozásra készteti a látogatót, akinek fontos tudnia, hogy ugyanazon az ajtón távozzon, amelyen belépett, ha nem akar balszerencsét hozni a fejére. Egész évre szerencsét hoz ellenben, ha az első pillangó, amit a brazilok az új évben meglátnak, fehér színű.
Az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb babona Brazíliában azonban egy olyan hiedelem, ami számunkra is ismerős.
Ha valaki a földre teszi a táskáját, szegény lesz. Étteremben, kávézóban – hozzánk hasonlóan a brazilok is – az ölükbe veszik vagy a szék támlájára akasztják a retikült. Még így sem lehet nyugodtan üldögélni az asztalnál, ugyanis verekedés törhet ki a babona szerint, ha a kés a padlóra esik. Ha már megtörtént a baj, gyorsan keresztet kell karcolni ugyanazzal a késsel a padlóba. A villa leejtése férfi, míg a kanálé női látogató érkezését jelenti.
Sok babona nem csak egy országban vert gyökeret
A törött tükör, hét év balszerencse párosítás például az ókori Rómából indult, de hazánkban sem ismeretlen a törött üveg mítosza, Indiában pedig a mai napig hisznek benne. Jól tudja több nép is, hogy 3 kopogással (szigorúan fatárgyon) el lehet űzni a balszerencsét; szegény fekete macskától pedig szintén többen is tartanak még a 21. században is, pedig igazán nem ártanak senkinek. Noha valóban minden tudományos alapot nélkülöznek ezek a fura hiedelmek, mégis szerves részeit képezik egy-egy kultúrának. És valljuk be, még ha nem is hiszünk bennük, mégis jó érzés eljátszani a gondolattal, hogy ilyen apró jelek is mekkora jelentőséggel bírhatnak. Ez is egyfajta biztonságérzetet nyújthat.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
