hit - Dívány

A modern sámánizmus mára több ezer milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát a wellness-szolgáltatások között, néhány luxusszállodának így már saját sámánja is van. Bizonyos klinikákon milliós összeget is elkérhetnek havonta azért, hogy kapcsolatot teremtsenek a szellemvilággal, amely remélhetőleg gyorsabban oldja meg az illető lelki problémáit, mint a nagy világvallások.

A kutatók általában úgy gondolják, hogy az Édenkert a Közel-Kelet területén lehetett, de egy vegyészmérnök szerint ez az elképzelés téves.

A karikatúra nem a tiszteletlenség jelképe, sőt: annál mélyebb tiszteletet nehéz az elhunyt egyházfő irányába mutatni, mint ami a Ferenc pápáról készült karikatúrából sugárzik.

A meddőség, illetve annak az állapota, hogy valaki nehezen tud teherbe esni egy olyan El Camino, amit csak úgy lehet túlélni, ha az ember végigcsinálja. Szemerédi Bernadett éppen ezért alkotta meg a Szólongatás című előadását, amit épp annyira ajánl sorstársainak, mint azoknak, akik nem találkoztak közvetlenül ezzel a nehézséggel babájuk megszületése előtt. A színésznő és férje mélyen vallásos emberek, így arra kerestük a választ, hogyan lehet a lombik nehézségeit és a meddőségtől való félelem küzdelmeit összeegyeztetni a hittel.

Már javában tart a nagyböjt, a katolikusok legnagyobb ünnepét, a húsvétot megelőző időszak, amely negyvennapos is, meg nem is.

Annak ellenére, hogy a babonák minden tudományos alapot nélkülöznek, mégis léteznek még olyan helyek a világban, ahol a mai napig hisznek bennük.

Pszichológusok és a szakirodalom szerint is az alkalmankénti hazugság a társadalmi interakciók normális részének tekinthető. Az ismétlődő és bonyolult kitalációk viszont egészen máshogy kezelendők. És ha ez még nem lenne elég, a hazugságnak van egy magasabb foka, amikor az ember elhiszi a saját hazugságát. Az önámítás becsaphat bennünket, de miért olyan veszélyes mindez?

Ahogy visszatekintünk az elmúlt évszázadok, évezredek orvoslására, nehéz megérteni, hogy őseink hogyan tévedhettek akkorát, hogy egyes betegségeket az ördög jelenlétével vagy laza erkölcsökkel magyaráztak.

Az, hogy miben hiszünk, hatással van a személyiségünkre is, és nincs ez másképp a gyerekeknél sem: a hitnek azonban ezenfelül az iskolai eredményre is van hatása. De vajon mi annak az oka, hogy az Istenben hívő gyermekek tanulása más, mint a többieké??

Lackfi János hatvanöt könyvet írt, humoros verseit százezren olvassák és lájkolják a Facebookon, nemrég pedig a középiskolai felvételi feladatsorba is bekerült. Beszélgetésünkből kiderül, mi az a pacuha hájadék, hogyan kell gyerekzsivajban verset írni, és milyen az irodalom egy szerelőaknából nézve.

Ha valaki megkérdezné tőled, mik azok az érzelmek, amelyeket a leginkább el szeretnél kerülni, jó eséllyel a hagyományosan negatív kategóriába sorolt érzelmek jutnának az eszedbe: a kétségbeesés, a pánik, a csalódás, a bűntudat. Néhány ember számára azonban a remény is különösen rémisztő lehet. Miért? Minél többet tudsz az érzelmek működéséről, annál jobban megértheted saját magad, és annál kevésbé fogsz tartani attól, hogy átéld az emberi érzelmek teljes skáláját.

Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.