Szíverősítőnek is nevezünk egyes alkoholféléket, de vajon igazat mondunk-e ilyenkor, vagy csak szeretnénk hinni, hogy egy pohár ital valójában jót tesz? A kutatók utánajártak, és meglett a válasz.
Egy átfogó tanulmány megkérdőjelezi azt az elméletet, miszerint a könnyű alkoholfogyasztás jót tesz a szív egészségének. A kutatók szerint a korábban megfigyelt előnyök – amelyek gyakoriak az enyhén vagy mérsékelten ivók körében – valószínűleg más életmódbeli tényezőkből erednek.
Az Egyesült Királyságban végzet kísérlet résztvevőinek megfigyeléses elemzésében a enyhe vagy mérsékelten ivók körében volt a legalacsonyabb a szívbetegség kockázata, őket követték azok, akik tartózkodtak az ivástól. De vajon az alkoholtól voltak egészségesebbek a mérsékelten ivók, vagy más olyan szokásokat tettek magukévá, ami végül jót tett a szívük egészségének?
Az utóbbi a helyes válasz. Akármennyire is szomorú, a vizsgált személyek nem attól voltak egészségesebbek, hogy rendszeresen ittak egy keveset, hanem annak ellenére.
Az enyhén vagy mérsékelten ivók általában egészségesebb életmódot folytattak, mint a teljesen absztinensek, a szívük jobb egészsége valószínűleg ennek volt köszönhető. Ugyanebben a populációban genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztás minden szintje összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésével. Nem érdemes tehát elkezdeni inni a szívünk egészsége érdekében, mert egészen más szokások vezetnek a betegségek kockázatának csökkentéséhez.
A szakemberek szerint figyelemre méltó, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata az enyhe alkoholfogyasztással összefüggésben csekély volt, de exponenciálisan nőtt a magasabb bevitellel, még a hivatalosan „alacsony kockázatnak” minősített beviteli szinteken is.
Megfigyeléses kutatások korábban azt sugallták, hogy az enyhe alkoholfogyasztás szívvel kapcsolatos egészségügyi előnyökkel járhat, de a JAMA Network Open című folyóiratban megjelent nagyszabású tanulmány szerint az alkoholfogyasztás minden szinten összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával. A Massachusettsi Általános Kórház (MGH) és a Broad Institute of MIT és a Harvard kutatói által vezetett csapat által közzétett eredmények arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztás feltételezett előnyei valójában más életmódbeli tényezőknek tulajdoníthatók, amelyek a mérsékelt ivók között gyakoriak.
A tanulmányban 371 463 felnőtt vett részt – átlagos életkoruk 57 év, átlagos alkoholfogyasztásuk heti 9,2 egységnyi ital volt. A korábbi tanulmányokkal összhangban a kutatók úgy találták, hogy az enyhén és a mérsékelten ivóknál volt a legalacsonyabb a szívbetegség kockázata, őket követik azok, akik tartózkodtak az ivástól. Azoknál az embereknél volt a legnagyobb a kockázat, akik sokat ittak, a csapat azonban azt is megállapította, hogy az enyhén vagy mérsékelten ivók általában egészségesebb életmódot folytatnak, mint az önmegtartóztatók – például több fizikai aktivitást választanak és a zöldségfogyasztásuk is magasabb, valamint kevesebbet is dohányoztak.
A kutatás a legújabb technikákat alkalmazta a mendeli randomizációnak nevezett módszerben is, amely genetikai variánsokat használ annak meghatározására, hogy az expozíció és a kimenetel közötti megfigyelt kapcsolat összhangban van-e az okozati hatással.
„A nemlineáris mendeli randomizáció újabb és fejlettebb technikái most már lehetővé teszik az emberi genetikai adatok felhasználását az expozíció különböző szintjeihez kapcsolódó betegségek kockázatának értékelésére” – mondja Krishna G. Aragam, MD, vezető szerző. „Felhasználtuk ezeket az új technikákat és a nálunk lévő kiterjedt genetikai és fenotípusos adatokat, hogy jobban megértsük a szokásos alkoholfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggést” – fűzte hozzá szaknyelven azt, hogy az alkohol mennyiségének hatását is igyekeztek vizsgálni a szív egészségére.
Amikor a tudósok ilyen genetikai elemzéseket végeztek a résztvevőktől vett mintákon, úgy találták, hogy azok a személyek, akiknek genetikai változatai magasabb alkoholfogyasztást jósoltak, valóban nagyobb valószínűséggel fogyasztanak nagyobb mennyiségű alkoholt, és nagyobb valószínűséggel lesz a jövőben magas vérnyomásuk és koszorúér-betegségük.
Az is kiderült, hogy a kockázatok nagymértékben nőnek a bevitt alkohol mennyiségével.
Azt a további felfedezést, hogy az alkoholfogyasztás és a szív- és érrendszeri kockázat közötti összefüggés nem lineáris, hanem inkább exponenciális, alátámasztotta a 30 716 résztvevőre vonatkozó adatok további elemzése. Ezért, bár a fogyasztás visszaszorítása még azok számára is előnyös, akik naponta egy alkoholos italt isznak, a mennyiség csökkentésének egészségügyi előnye még jelentősebb volt azoknál, akik sok alkoholt ittak korábban. Annál fontosabb tehát leszokni az ivásról a szív egészsége érdekében, minél többet iszik az ember.
„Az eredmények megerősítik, hogy az alkoholfogyasztást nem szabad javasolni a szív- és érrendszeri egészség javítására; az viszont igaz, hogy az alkoholfogyasztás visszafogása valószínűleg minden egyénnél csökkenti a szív- és érrendszeri kockázatot, bár az aktuális fogyasztási szinttől függően eltérő mértékben” – foglalta össze tanulmányukat Aragam.
