Kibercsalók a Magyar Nemzeti Bank vagy az Európai Unió nevében telefonon keresnek meg korábbi befektetési károsultakat, hogy adófizetésre hivatkozva ismételten pénzt csaljanak ki tőlük. Az elkövetők a hatóság látszatát keltve, a pénzek visszaszerzésének ígéretével próbálják megismételni korábbi sikeres bűncselekményeiket.
Az MNB taájékoztatása szerint a csalók módszere különösen aljas, hiszen kifejezetten azokat veszik célba, akiket egyszer már megkárosítottak hamis befektetési lehetőségekkel. A hívások során a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) vagy más uniós hatóság tisztviselőinek adják ki magukat, és azt hazudják, hogy a kárpótlási folyamat már elindult, a kifizetést pedig már csak a szabályozói és adóhatósági vizsgálatok zárják le.
Így verik át az áldozatokat
A csalók az eltulajdonított pénzek visszafizetését ígérik és az áldozatoknak azt mondják, hogy
a visszajáró összeg adóköteles, ezért a kártalanítás teljesítéséhez egy bizonyos összeget előre át kell utalniuk.
Amint a megtévesztett ügyfél befizeti a kért „adót”, a csalók a korábbi alkalmakhoz hasonlóan azonnal felszívódnak a megszerzett pénzzel, az ígért kárpótlás pedig sosem érkezik meg.
Sokan bedőlnek a csalásnak
A hivatalosnak tűnő megtévesztést az is segíti, hogy a telefonban irodai háttérzajok hallatszódnak, és gyakran több különböző telefonszámról is keresi a „kapcsolattartó” az ügyfelet.
Bár vannak, akik gyanút fognak, a Magyar Nemzeti Bankhoz érkezett jelzések szerint
sajnos akad olyan fogyasztó is, aki a meggyőző cselek hatására jelentős összeget utal át a bűnözőknek.
Fontos hangsúlyozni, hogy sem az MNB-nek, sem az európai felügyeleti szerveknek nincs jogosultsága a kicsalt pénzek visszaszerzésére, így ilyen tartalmú hivatalos megkeresés nem történhet. Azt tanácsolják, hogy mindenki utasítsa el az ilyen hívásokat, tegyen feljelentést a rendőrségen, és tájékozódjon a kiberpajzs.hu weboldalon a legújabb csalási módszerekről.
Kapcsolódó: veszélyben vannak a Gmail felhasználók: sokan bedőlnek a csalásnak.
