Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mentelmi jog azért létezik, hogy a megválasztott képviselők külső nyomástól és megalapozatlan eljárásoktól mentesen, zavartalanul végezhessék munkájukat. Ez a védelem nem egy személyes kiváltság, hanem a választók képviseletének és a törvényhozás függetlenségének alapja. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
E jogintézmény két jól elkülöníthető pilléren áll: a felelősségmentességen (immunitás) és a sérthetetlenségen (inviolabilitás). A felelősségmentesség a szabad véleménynyilvánítást védi, így a képviselő nem vonható felelősségre a munkája során leadott szavazata vagy közölt véleménye miatt. Ezzel szemben a sérthetetlenség a képviselők elleni hatósági fellépést korlátozza, biztosítva, hogy büntető vagy szabálysértési eljárást, a tettenérés esetét kivéve csak a mentelmi jog felfüggesztése után lehessen velük szemben indítani.
Hogyan függeszthető fel a mentelmi jog?
A magyar Országgyűlés képviselőit megválasztásuk napjától illeti meg ez a védelem, amelyről, a szabálysértési ügyek kivételével, önként nem is mondhatnak le.
Ha egy képviselő mentelmi jogát fel akarják függeszteni, azt a legfőbb ügyésznek vagy a bíróságnak kell indítványoznia a parlament elnökénél, a végső szót pedig a jelenlévő képviselők kétharmados szavazata mondja ki.
Érdekesség, hogy a mentelmi jog nem terjed ki bizonyos bűncselekményekre, például a közösség elleni uszításra vagy a nemzeti jelképek megsértésére, és nem mentesít a polgári jogi felelősség alól sem.
Az országgyűlés tagjai mellett az Európai Parlament képviselőit is megilleti a mentelmi jog
Az EP-képviselők szintén kettős védelmet élveznek: saját hazájukban a nemzeti képviselőkével azonos jogok illetik meg őket, más tagállamokban pedig az őrizetbe vétellel és bírósági eljárással szembeni mentesség védi őket. Az uniós jog már 1965 óta rögzíti, hogy
hogy a képviselők ellen nem indítható eljárás a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt.
Ha egy nemzeti hatóság kéri a mentelmi jog felfüggesztését, az EP Jogi Szakbizottsága vizsgálja meg az ügyet, majd a plenáris ülés dönt egyszerű többséggel.
A mentelmi jog felfüggesztése önmagában nem jelent bűnösséget, csupán zöld utat ad az igazságszolgáltatásnak a vizsgálat lefolytatásához.
Még ha egy EP-képviselőt bűnösnek is találnak, mandátumát nem veszíti el automatikusan, hiszen erről a tagállami választási törvények rendelkeznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a parlamentek nem „betyárbecsületből” védik meg képviselőiket, hiszen 1979 és 2005 között például az Európai Parlament 30 esetben fosztotta meg tagjait a mentességüktől.
Kapcsolódó: Ez történik az át nem vett országgyűlési mandátumokkal
