A hazai béreket 41,5 százalékos elvonás terheli, ami a régióban nem számít kiugróan magasnak, az OECD-átlaghoz (35,1 százalék) képest azonban magasabb.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss, „Taxing Wages 2026” című jelentése alapján Magyarországon a szervezet által vizsgált országok átlagához képest nagyobb mértékű elvonással kell számolni egy átlagos munkabér esetében – írja a HRportal.
Ennyi az államé a fizetésedből
A hazai rendszerben nem elsősorban a személyi jövedelemadó a meghatározó, hanem a járulékok, amelyek a munkavállalót és a munkáltatót egyaránt terhelik. Ezek együttesen – vagyis a teljes, munkát érintő terhek – egy gyermektelen, átlagbért kereső munkavállaló jövedelmének 41,2 százalékát teszik ki.
Ez az arány a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor több, Magyarországnál versenyképesebb országban alacsonyabb terhekkel kell számolni.
Mivel idehaza a járulékok dominálnak, a nettó kereset jelentősen elmarad a bruttó bértől, miközben a munkáltató teljes bérköltsége jóval meghaladja azt.
A környező országokat tekintve Magyarország a felső-középmezőnyben helyezkedik el. Szlovéniában például egy átlagbért kereső, gyermektelen munkavállaló terhei akár a 45,3 százalékot is elérhetik, míg Lengyelországban ez az arány 35 százalék körül alakul.
Az OECD-átlaghoz képest – amely 35,1 százalék – a hazai terhek összessége továbbra is magasabb.
A gyerekesek sok könnyítést kapnak
Jelentősen változik a kép, ha a munkavállalónak gyermeke is van. A családi adókedvezmények ugyanis számottevően csökkentik a terheket, így egy átlagkereset esetében az elvonás mértéke mintegy 35 százalékra mérséklődik.
Ugyanezen feltételek mellett Ausztriában a terhek 41 százalék körül alakulnak, míg Lengyelországban – ahol a régióban az egyik legalacsonyabb a terhelés – a családosok esetében az elvonás aránya mindössze 27 százalék.
A magyar adóék – amely azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségből (azaz a bruttó bér és a munkáltatói terhek együtteséből) mekkora részt von el az állam – az előző évhez képest nem változott. Ez rövid távon stabilitást jelez, ugyanakkor azt is mutatja, hogy a hazai rendszer nem követte a nemzetközi trendeket.
Kapcsolódó: Ezt az adót nem kell befizetni idén nyáron
