Mindannyian szoktunk úgy járni, hogy egy hirtelen feltörő indulat hatására olyat teszünk, amit később megbánunk – és ami egyáltalán nem szolgálja az érdekeinket. Akikre jellemző a hirtelen harag, gyakran tapasztalhatják, hogy fellobbanó indulatuk már rég elmúlt, de akiken kitöltötték, azok hosszan szenvednek tőle. Amelia Aldao egy roppant egyszerű és mégis működő eszközt ajánl, hogy a ránk törő rossz érzések hatására ne tegyünk olyat, amit sosem tettünk volna, ha van időnk és erőnk végiggondolni a tetteinket.

Vörösbor, csokoládé, paradicsom, dió, mandula, tejtermék, kolbász: csak pár élelmiszer, aminek az elfogyasztása után pokollá változik annak az élete, aki hisztaminintoleranciában szenved. Talán nem is tudjuk, mi is ez pontosan, pedig egyre gyakoribb probléma a társadalmunkban. Rubin Eszterrel, az első magyar nyelvű hisztaminintolerancia-szakácskönyv írójával beszélgettünk.

Milyen könyvekkel töltsük a nyarat, ha pszichológiai szempontból érdekes és hasznos művekre vágyunk? Pszichológus szakértőink ma erről írnak.

Gyönyörű infografikai jelent meg arról, hányféle módon vagyunk képesek a saját életünk könnyebbé tétele, valamint agyi kapacitásaink limitáltsága okán eltorzítani a valóságot, hány helyen nézünk másik filmet, mint a körülöttünk lévő emberek. Szép, izgalmas és emberi.

Bizonyára mindannyiunk száját elhagyják időnként olyan szavak, amelyek kapcsán nem is gondoljuk végig, hogy milyen hatást érünk el velük. Mivel annyian mondják őket, nem is feltételezzük, hogy ártalmasak lehetnek. Nem trágárságok vagy szitokszavak, de amikor elhangoznak, mégis rosszul esnek másoknak. Az alábbiakban kilenc, széles körben elterjedt fordulatról mutatjuk be, miért érdemes elkerülnöd őket.

A kutatások szerint nem egy markáns fordulóponton kezdünk öregedni, hanem szakaszosan. A szervezetünket pedig minden szakaszban segíthetjük. Mondjuk eleget aludni, inni és mozogni mindig érdemes.

Traumák, bántalmazott gyerekkor vagy elnyomó partnerkapcsolat túlélői sokszor azt tapasztalják, hogy nem viszik annyira az életben, mint mások. Valahogy nem bírnak jól teljesíteni, előrejutni. Az átlagnál jobban fenyegeti őket a kiégés is. Miért van ez, és mi lehet az ellenszer?

Szegény tojás, úgy tűnik, tipikusan az az étel, amiről ahány tanulmány, annyiféle eredmény születik, egymásnak tökéletesen ellentmondók is. Próbáljuk meg helyretenni a dolgokat.

Nem tud teherbe esni, viszont hízik, szőrösödik és összevissza menstruál? Az inzulinrezisztencia tüneteit érdemes komolyan venni, de jó hír, hogy megfelelő terápiával jól karban tartható.

A legtöbben zavarban vagyunk, amikor szexuális vágyainkról esik szó. És az még a jobbik eset, amikor egyáltalán szó van róluk: többnyire inkább hallgatunk a fantáziáinkról. Legtitkosabb képzelgéseinket sokszor szégyelljük még magunk előtt is: nem értjük, hogy juthatnak furcsa, sőt bizarr dolgok az eszünkbe. Hát normális dolog ez?

Kutatások szerint az emberek közel 20 százaléka éjjeli bagoly, egy másik 20 százaléka hajnali pacsirta, a maradék 60 százalék pedig valahol a kettő között helyezkedik el. Ma már se szeri, se száma azoknak a tanulmányoknak, amelyek a különböző kronotípusok (azaz hogy általában mikor fekszik és kel valaki) pszichés jóllétre gyakorolt hatását vizsgálják. Ám most egy spanyol tudós közelebb került annak megfejtéséhez, hogy miért is okozhat hosszú távon problémákat, ha rendszeresen sokáig maradunk fenn.

A zsidó származású német Nobel-díjas tudós, a relativitáselmélet kidolgozója mára gyakorlatilag a zsenialitás egyik szinonimájává vált. Ki ne ismerné a híres nyelvkiöltős képét vagy valamelyik frappáns mondását? Noha természetesen nem győzünk eléggé tisztelegni a kócos zseni teljesítményei előtt, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói szerint példaképnek mégsem őt érdemes választanunk.