Különleges korosztály a mai harmincasoké: ők a digitális átmenet generációja. Az utolsók, akiknek gyermekkora még az analóg, offline világban zajlott, emlékeiket azonban a technológia, a VHS- és DVD-korszak, az első mobiltelefonok, az internet megjelenése és egyes ikonikus tévéműsorok határozzák meg. A család és a saját ingatlan megléte vagy hiánya ugyanakkor óriási vízválasztó a harmincasok között: a generáció fele elégedett, révbe ért, vagy jó úton jár, és nem cserélne senkivel, a másik fele viszont még útkereső és borúsabban látja a jövőt anyagi, szakmai vagy magánéleti gondok miatt.

Elszundikált munka közben? Nem baj, mondja a főnökének, hogy így serkenti a memóriáját!

Az akrilamid egy olyan vegyület, ami a keményítőtartalmú élelmiszerekben természetes módon képződik, ha magas hőmérsékleten sütjük őket.

Hófehérke mostoháját gonosznak könyveltük el gyerekkorunkban, és azóta sem változott a róla alkotott képünk. Ugyanilyen könnyen a környezetünkben élőket is hajlamosak vagyunk önzőnek, nagyképűnek vagy narcisztikusnak bélyegezni – anélkül, hogy egyáltalán meg akarnánk érteni, miért lettek olyanok, amilyenek.

Nem azért, mert érzéketlenek, hanem azért, mert másként van huzalozva az agyuk.

Mi vagyunk a kivételek. Hiszünk egy igazságos világban, abban, hogy rossz dolgok csak rossz emberekkel történnek. Persze azért ezredszerre is megfogadjuk, hogy ezt többet nem csináljuk, de a pillanat hevében mégis mindenről megfeledkezünk. Legyen az egy szer, egy viselkedés vagy egy kapcsolat – amíg nem ismerjük fel, hogy mennyit árt nekünk, addig nincs esélyünk a változásra. Legújabb sorozatunk második részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a tagadásról.

A maszturbációról mindenki gondol valamit. Vannak, akik azt, hogy klassz és cseppet sem ciki dolog, mások viszont kínos pótcselekvésként tekintenek rá. De akár örömmel és büszkén, akár maguk előtt is szégyellve: a legtöbben igenis élnek a természet és az emberi lelemény adta lehetőséggel.

Az emberi elme olyan, mint egy jéghegy. Így vélekedett Sigmund Freud a 19. század második felében, aki szerint a gondolataink, emlékeink, vágyaink csupán töredéke érhető el a tudatos működésünk számára: belső tartalmaink jelentős része a felszín alatt, a tudattalan mélységeiben lappang. Bár nem ismerjük ezeket a késztetéseinket, attól még erőteljesen hatnak az életünkre. Mihez kezdjünk velük? Legújabb sorozatunk nyitó részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az elfojtásról.

A meditációnak számos pozitív hatása van az életünk minőségére. Segít a stresszel való megküzdésben, javítja a közérzetet, a boldogságérzetet. A UCLA kutatói pedig azt is kimutatták, hogy fiatalon tartja az agyat. Akár több mint hét évvel fiatalabb állapotban lehet az agyad, mint amennyi valójában vagy, ha rendszeresen meditálsz.

A karantén alatt új trendeknek kezdtünk hódolni. Például rájöttünk, hogy kutyásnak lenni menő. Sokan fogadtak örökbe, és a szerkesztőségből ketten is beálltunk a sorba. Egy másik lény életéről dönteni hatalmas felelősség, saját történetünkkel ezért egyszerre szeretnénk örökbefogadásra és tudatosságra buzdítani, mert egy kutya életre szóló kalandot jelent.

A fizikai erőszak jelei egyértelműek, a verbális bántalmazást sokkal nehezebb kiszúrni. Mire elcsattant az első pofon, a lelki bántalmazás már annyira legyengített, hogy közel másfél évembe telt, mire ki tudtam szállni a kapcsolatból.

Egy új kutatás meglepő bizonyítékát találta annak, hogy a kutyák füle sokkal jobban ki van hegyezve az emberi beszédre, mint azt korábban gondoltuk. Nem mindegy tehát, hogy Terminátor nevű engedelmes dobermanodnak azt mondod-e, hogy ül, vagy hogy öl.

A tökéletes társ nem létezik. De az sem mindegy, hogy a másik milyen messze van az ideálunktól. Elvárhatjuk tőle, hogy bizonyos dolgokban változzon a kedvünkért? Vagy úgy kellene elfogadnunk, ahogy van, és csakis önmagáért szeretnünk? Mik tartoznak szervesebben hozzá: a jelenlegi gyarlóságai vagy a jövőbeli lehetőségei? Alább olyan szempontokat mutatunk be, amelyek segíthetnek kezelni a sokunk számára ismerős dilemmát.