A kölcsönös lelki támasznyújtás elengedhetetlen egy párkapcsolatban, ami viszont nem fér bele, az az, hogy a felek visszaélnek egymás jóindulatával.
Ahhoz, hogy egy párkapcsolat hosszú távon is jól működjön, szükség van kompromisszumokra. Ebbe beletartozik az is, hogy időnként olyan dolgokat kell megtennünk a partnerünkért, amikhez nem sok kedvünk van – például elkísérni egy esküvőre vagy éppen temetésre, ahol rajta kívül senkit nem ismerünk.
Az egymáshoz való alkalmazkodás és kompromisszumkészség azonban nem azt jelenti, hogy fel kellene adnunk a saját elveinket, sőt egy párkapcsolatban is megvannak az alapvető jogaink – ám erről sokan hajlamosak megfeledkezni, ami a kontroll és dominancia körüli problémák kialakulásához is vezethet. Ahhoz tehát, hogy megmaradjon a hatalmi egyensúly, tisztában kell lennünk és ki kell állnunk a jogainkért. Carrie Wynn párkapcsolati tanácsadó és blogger, aki a saját tapasztalatairól is őszintén vall írásaiban, a Mediumon nemrég megjelent cikkében az alábbi négy fontos tudnivalóra hívja fel a figyelmet:
#1 Jogodban áll beleszólni a nagy döntésekbe
„Emlékszem, mennyire bántott, amikor a volt barátom fogta magát és szó nélkül elment bútort vásárolni a közösen bérelt új otthonunkba. Miközben én izgatottan vártam a nagy bútornéző körutunkat, ő megoldotta egyedül, meg sem fordult a fejében, hogy jelezze, mire készül” – írja Wynn, aki szerint akkor is, ha a jó szándék vezérli az embert, ugyanúgy kontrollgyakorlásnak minősül, ha a partnere megkérdezése nélkül hoz meg döntéseket olyan ügyekben, amelyekben mindketten ugyanolyan mértékben érintettek.
#2 Jogod van az énidőhöz
Az, hogy mennyit szeret valaki egyedül lenni, és mennyi az igénye arra, hogy folyamatosan kommunikáljon a párkapcsolatban, egyénileg nagyon eltérő lehet. Még akkor is, ha egyébként a pár harmóniában él egymással, mutatkozhat különbség az énidő megélésében. Ez az alapvető habitustól az önbizalmon át a kommunikációigény különbözőségéig nagyon sok mindentől függhet.
„Egyetemista koromban a tanulás és a munka mellett leginkább csak a hétvégéket tudtam a barátommal tölteni, és mivel ő nagyon szeretett volna minden egyes nap találkozni velem, frusztrálta, hogy nekem ez a gyakoriság túl sok. Egyszerűen nem tudtuk összehangolni az igényeinket, így elég hamar véget ért a kapcsolatunk. Visszagondolva egyáltalán nem bántam meg, hogy ragaszkodtam a saját határaimhoz, hiszen éppen keményen dolgoztam a jövőm és az önállóságom megalapozásán, másreszt egyáltalán nem éreztem kötelességemnek, hogy a napom minden egyes percét a barátomnak szenteljem” – meséli Wynn. Egy egészséges párkapcsolatban a felek tisztázzák, megértik és tiszteletben tartják, hogy kinek mennyi külön töltött időre és térre van szüksége ahhoz, hogy feltöltődjön – jelentse azt egy hobbi, a barátokkal találkozás vagy egyszerűen az egyedüllét.
#3 Jogod van a magánszférád megőrzéséhez
Az intimitás és az egymáshoz tartozás, a „mi” intenzív érzése mellett fontos, hogy kialakítsuk a kapcsolaton belül a határainkat, hogy mindenki megvédje a saját autonómiáját. Bármennyire szeretjük egymást, bármennyire is összetartozunk, két különálló ember vagyunk: ezt az érzést érdemes magunkban tudatosítani. Így tudjuk ugyanis a legteljesebb életet élni, és így tudjuk jól támogatni partnerünket is.
„Amikor az exem kijelentette, hogy bele akar olvasni a naplómba, egyértelmű nemet kapott válaszul. Persze egyik nap, amikor dolgozni mentem, a barátom elolvasta a naplót, majd nem sokkal később töredelmesen bevallotta, mit tett. Úgy éreztem, kíméletlenül megsértette a privát szférámat, és egyből megrendült a belé vetett bizalmam, mert bár nem volt előtte semmi titkolnivalóm, abba a naplóba a legszemélyesebb gondolataimat, álmaimat és reményeimet jegyeztem le, kizárólag magamnak” – írja Wynn, majd hozzáteszi: mindannyiunknak szüksége van a magánszférára, függetlenül attól, hogy párkapcsolatban élünk-e vagy sem.
#4 Jogod van a saját hiedelmeidhez
Nem ritka, hogy egy párkapcsolatban a feleknek eltérő vallási nézeteik vannak, és ezzel nincs is semmi baj. Gondok abból adódhatnak, ha kritizáljuk a másikat azért, mert másféle neveltetésben részesült vagy mert nem teljesen egyezik az értékrendünk. Nem vagyunk egyformák, és ezt mindig, minden körülmények között tiszteletben kell tartani.
Ahhoz, hogy egy párkapcsolatban a közös identitáson („mi”) kívül a pár tagjainak egyénisége, önálló identitása is megmaradjon, a feleknek támogatniuk kell egymást a kiteljesedésben, éreztetniük kell a másikkal, hogy fontos a véleménye, és tiszteletben kell tartanunk a másik értékeit. Ez az egészséges és tartós párkapcsolat egyik alappillére.
