Dr. Bajzik Éva manuálterapeutával beszélgettünk arról, miért olyan fontos, hogy kitapasztaljuk testünk igényeit és megértsük jelzésrendszerét.
Azzal, hogy valaki rendszeresen sportol és igyekszik egészségesen táplálkozni, még nem biztos, hogy jót tesz a testével. Sokan ugyanis elhivatottan követik a különböző hóbort diéták szabályait vagy menő mozgásformákat gyakorolnak szorgalmasan, de ettől még nem feltétlenül vannak képben azzal, hogy a szervezetüknek valójában mire is van szüksége. Aztán csodálkoznak, hogy lesérülnek, mert túlhajszolják magukat; hogy a tápanyaghiány miatt rossz a közérzetük; vagy hogy egy kemény fogyókúra után ingázik a testsúlyuk.
„A testtudatosság kialakítása nem megy egyik napról a másikra, akár hónapokon át tarthat a megfigyelés és a kísérletezés önmagunkkal, de megéri. Aki ugyanis eljut arra a szintre, hogy tudja szabályozni szervezete működését, azt egy életmódváltás vagy fogyókúra során sem érhetik váratlan meglepetések. Arról nem is beszélve, hogy ha értjük, mi, miért és hogyan zajlik bennünk, akkor a változtatás gyerekjáték lesz, ugyanakkor nagyobb eséllyel fogadjuk el önmagunkat és tanulunk meg békében élni a testünkkel” – vallja Dr. Bajzik Éva mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, manuálterapeuta, a Fontanus Központ Testtudat Tanszék vezetője, aki saját bőrén tapasztalta meg, milyen túlterhelni egy már eleve gyenge szervezetet, vagy hogy milyen éveken át testképzavarral élni, majd kilábalni abból. Bevallása szerint ez a kemény időszak vezette el odáig, hogy ma az emberi test működésével foglalkozik.
Nem a ruhaméret az egészség mértékegysége
Hanem a testtudatosság szintje. „A legtöbben úgy élik mindennapjaikat, hogy megelégszenek azzal, hogy a testük működik – úgy, ahogy –, miközben alig tudnak valamit erről a folyamatról. Ha nagyobb gond van vele, ami akadályozza a használatát, azt az orvosokra bízzák, ha pedig kisebb a baj, nem is törődnek vele. De ha elkezdenénk figyelni és értelmezni a testünkben észlelhető folyamatokat, egyedi tapasztalások alapján felismernénk, hogy egy diéta során hogyan változik az anyagcserénk; hogy mikor milyen tápanyagot kíván éppen a szervezetünk; mit hogyan emésztünk meg; mennyi folyadékot kellene pótolnunk egy edzés után; vagy hogy mennyi pihenésre van szükségünk ahhoz, hogy ne legyünk fáradtak. A testtudatosság tehát egy folyamatos kommunikáció köztünk és a testünk között, aminek nincs egy adott sémája – hiszen nem vagyunk egyformák –, viszont mindenki számára tanulható, aki nem félelemmel, hanem kíváncsisággal és türelemmel indul el ezen az úton” – mondja dr. Bajzik Éva.
De hogyan lehet ezt jól csinálni?
Először is nem árt tisztázni bizonyos anatómiai alapfogalmakat ahhoz, hogy összefüggéseket keress szervezeted működésében. Nem, nem kell biológia professzornak lenned, elég, ha megbízható online forrásokból tájékozódsz. „Az első lépés az, hogy belássuk, hiába várjuk kívülről, másoknak jól bevált módszerektől vagy csodaszerektől a megváltást, nem fog jönni. Ahhoz, hogy tudjuk, mi a jó nekünk, magunkra kell összpontosítanunk. Kérhetjük dietetikus, orvos vagy személyi edző tanácsát, de a szakemberek is megtanult paneleken belül tudnak segíteni. Adnak egy mintát, egy vezérfonalat, ahhoz azonban, hogy valóban személyre szabott és sikeres legyen egy életmódváltás, önvizsgálatot kell tartanunk. Fontos tudatosítani magunkban, hogy a jelenlegi helyzetünk, állapotunk és az, ahogy most kinézünk, a múltban meghozott döntéseinket és tetteinket tükrözik. Éppen ezért érdemes visszatekinteni és végigkövetni, hogy mikor milyen változások történtek az életünkben, és hogy azok hogyan hatottak a testünkre. Addig ugyanis, amíg nem tudom, hogy mi mindennek a következménye az, ami most vagyok, akkor azt sem fogom tudni, hogy merre kell elindulnom” – magyarázza a szakember.
Mire jók a nemi hormonok és ciklusok?
Fontos tisztában lennünk az emberi test „intézőmolekuláinak", a hormonoknak a szerepével. Például kamaszkorban a nemi hormonok fokozott termelődésének célja, hogy beálljon egy új egyensúlyi állapot; hogy a gyerektestből egy női vagy férfi test legyen. „Egy női testben a tesztoszteron a csontok és izmok növekedéséért, míg az ösztrogén és a progeszteron a nemi jellegek kifejlődéséért felel. Vannak időszakok, amikor túltermelődik valamelyik hormon, ennek hatására pedig változnak a testi jellemzők. Például amikor egy serdülő lány szervezetében beindul egy nagy mértékű ösztrogéntermelés, akkor akár két hónap alatt kigömbölyödhet. Ettől lehet, hogy megijed és elkezd keményen fogyókúrázni, mert szeretne újra vékonyabb lenni. A szervezet hirtelen megterhelése azonban az anyagcsere felborulásához és az önelfogadással, a testképpel kapcsolatos problémákhoz vezethet. Ha ezekről a testi működésekről és kockázatokról is felvilágosítanák a fiatalokat, akkor egy csomó egészségügyi problémát meg lehetne előzni” – mondja dr. Bajzik Éva.
De hála a női nemi hormonoknak, a lányok és nők életének legalább van ritmusa, amire lehet egy életmódot alapozni. „A menstruáció kezdetétől számítva körülbelül 2-4 év alatt a női nemi hormonok termelődése beáll egy optimális szintre az alapján, hogy mit diktálnak a genetikai és a környezeti hatások. (Ebben az időszakban alakul ki az alapalkat, a termet.) Ennek a teljesen egyedi ciklikus működésnek a ciklus minden napjához tartozóan van egy adott hormonszint-kombinációja, amit az agy megjegyez és hangulatokat társít hozzá. Ez alapján pedig feltérképezhetjük, hogy mely napokon milyen a hangulatunk, mikor vagyunk energikusak és jókedélyűek, és mikor gorombák vagy lehangoltak. A nők egész élete ciklusokból áll, amelyek nem feltétlenül vannak átfedésben a havi ciklusukkal: vannak néhány napos és akár tíz éves visszatérő periódusaink is. Ha végiggondoljuk ezeket a ciklusainkat és megértjük, hogy a hangulatváltozások csak az agyunkban zajló tanult mechanizmusok, akkor képesek leszünk őket felülírni és ahelyett, hogy a hormonrendszerünk marionettbábui lennénk, döntésre képes személyekké válhatunk” – fűzi hozzá a szakértő.
Mozgás, az mindenkinek kell
És lehetőleg minél előbb, mert sportolással nemcsak a testösszetételünkön alakíthatunk, hanem akár az alkatunkon is. „A genetika egy -tól/-ig határt szab meg, amin belül tudunk gondolkodni, tervezni: ha mindkét szülő testmagassága 175 cm alatt van, akkor valószínűleg a gyerek sem lesz két méteres, de persze érhetik olyan környezeti hatások, amiktől mégis magasabbra nő. Gyerekkorban és kamaszkorban, a csontosodás rendeződésének végéig nagyon sokat lehet formálni a testen. Addig ugyanis még növekedésben vannak, még puhák a csontok, és mivel a csontozat határozza meg az alapalkatot (termet, magasság, testtartás), a rájuk eső terhelés is befolyásolja, hogy milyen lesz a testalkat. Más hatása lehet például annak, ha valaki hatévesen tornázni kezd, mint annak, ha rendszeresen úszik. A vízben kisebb a gravitáció, ezért jobban tudnak nőni a csontok, vagyis az úszástól nemcsak a vállak szélesedhetnek, de a test is megnyúlhat” – magyarázza dr. Bajzik Éva.
Az alaptestalkat kialakulását tekintve tehát nagyon sok múlik azon, hogy egy gyereknek van-e indíttatása sportolni, illetve hogy a szülők milyen irányba terelik őt. „Genetikailag állandó mozgásra vagyunk berendezve, ám ehelyett ülünk egész nap, amivel a szervezetünk és az agyunk nem tud mit kezdeni. Amikor tehát elnyomjuk egy kisgyerek mozgásingerét arra hivatkozva, hogy hiperaktív – holott ez a normális –, akkor később sem fogja igényelni a fizikai aktivitást. De a testtartás sem utolsó szempont, amit ráadásul nem csak az ülő életmód, de még a divat is befolyásol. Amikor a szemeket eltakaró frufru volt a menő, azok a fiatalok, akiknek ilyen frizurája volt, folyton hátrabillentett fejjel jártak – hogy kilássanak –, így idővel rögzült nálunk ez a nyaktartás. A féloldalas frufru miatt pedig az oldalra billentett fejtartás indított el gerincferdülést” – fűzi hozzá a manuálterapeuta. Az SMS-nyakról nem is beszélve...
Természetesen a rendszeres mozgás felnőttkorban is ugyanolyan fontos – és nem csak a csontok egészségének megőrzése miatt –, de az sem mindegy, hogy mit, mikor és mennyit mozogsz.
És ez csak néhány a rengeteg tényező közül, amik meghatározzák a kinézetünket, valamint az önmagunkról alkotott képünket. Közhely, de igaz, hogy változtatni soha nem késő. Ehhez viszont mélyen magunkba kell néznünk, mert tudatosság nélkül nem megy. Ha szeretnél még több érdekes és praktikus információt szerezni a témában, látogass el hétvégén a Fontanus Akadémia nyílt napjára!
