Ezektől a sofőröktől óvakodj, ha kocsiba ülsz

Olvasási idő kb. 2 perc

A nagy luxusautók sofőrjei gyakran önzőbben vezetnek, mint az olcsóbb kategóriás autókban ülők, aminek megvan a maga tudományos oka.

Mindannyiunk fejében él valamilyen kép a gazdagokról – luxusautók, sok pénz, hatalom. De vajon mit jelent ez az ember viselkedésére nézve? Nemrégiben több kutatás is arra világított rá, hogy a vagyon nemcsak anyagi különbséget jelent, hanem viselkedésbeli eltéréseket is magában hordozhat – olyasmiket, amelyek mindenkinek érdekesek lehetnek, nemcsak a szakembereknek.

Ezért viselkednek máshogy a luxusautókkal közlekedők

Vegyünk egy egyszerű példát: az autós közlekedést. Egy tanulmányban azt találták, hogy akik drága, luxusautóval közlekednek, gyakrabban viselkednek önzően a forgalomban: kevésbé hajlandóak lassítani a gyalogosok miatt, kevésbé engednek be más autósokat, és nagyobb arányban hágnak át szabályokat.  

A luxusautók sőfőrjei gyakrabban szegik meg a szabályokat
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Ez nem puszta előítélet: a statisztikák azt sugallják, hogy a drága autó nem csupán azt mutatja meg, mennyire gazdag a tulajdonosa, hanem árulkodik annak viselkedéséről is

Egyes pszichológusok és társadalomtudósok szerint részben arról van szó, hogy a gazdagság megváltoztatja, miként látja valaki önmagát és másokat. 

A jól dokumentált elméletek közé tartozik az a gondolat, hogy a vagyon és a társadalmi státusz sokszor távolságot teremt az emberek között: aki anyagilag előnyben van, kevésbé érzi magát egy közösség részének, kevesebb empátiát tanúsít.  

Van még egy fontos pszichológiai fogalom, amit érdemes ismerni: a Dark Triad (sötét hármas). Ez három olyan személyiségjegy kombinációja – a nárcizmus (önimádat, mások lebecsülése), a pszichopátia (empátia, lelkiismeret hiánya) és a machiavellizmus (ravaszság, manipuláció) – amelyek együtt hajlamosíthatnak önző, kegyetlen vagy érzéketlen viselkedésre.  

Idézőjel ikon

Kutatások szerint ezek a jellemzők arányosan gyakoribbak lehetnek az anyagi szempontból előnyös helyzetben lévők körében.

A vagyon torzíthatja a viselkedést 

Persze a dolgok nem ennyire egyszerűek, nem lehet kijelenteni, hogy „minden gazdag ember önző és arrogáns”. Vannak bőven olyanok is, akik vagyonuk ellenére segítenek másoknak, adakoznak, hozzájárulnak közösségükhöz.  

Ugyanakkor az összkép meglepően következetes: azoknál, akiknek csak a vagyon számít, gyakrabban jelenik meg a mások érdekei helyett a saját célok előtérbe helyezése.  

Ez persze nem törvényszerűség, sokkal inkább valószínűségi megközelítés. A pénz és hatalom könnyen torzíthatja a viselkedést: a figyelmet, az érzelmi érzékenységet megváltoztathatja, a döntéseket önzőbb irányba tolhatja el. Vagyis a pénz hatással lehet arra, hogyan viszonyulunk másokhoz. 

Ha kíváncsi vagy, hogy a pénz mennyire boldogít, olvasd el ezt a cikkünket is!

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.