Ezektől a sofőröktől óvakodj, ha kocsiba ülsz

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A nagy luxusautók sofőrjei gyakran önzőbben vezetnek, mint az olcsóbb kategóriás autókban ülők, aminek megvan a maga tudományos oka.

Mindannyiunk fejében él valamilyen kép a gazdagokról – luxusautók, sok pénz, hatalom. De vajon mit jelent ez az ember viselkedésére nézve? Nemrégiben több kutatás is arra világított rá, hogy a vagyon nemcsak anyagi különbséget jelent, hanem viselkedésbeli eltéréseket is magában hordozhat – olyasmiket, amelyek mindenkinek érdekesek lehetnek, nemcsak a szakembereknek.

Ezért viselkednek máshogy a luxusautókkal közlekedők

Vegyünk egy egyszerű példát: az autós közlekedést. Egy tanulmányban azt találták, hogy akik drága, luxusautóval közlekednek, gyakrabban viselkednek önzően a forgalomban: kevésbé hajlandóak lassítani a gyalogosok miatt, kevésbé engednek be más autósokat, és nagyobb arányban hágnak át szabályokat.  

A luxusautók sőfőrjei gyakrabban szegik meg a szabályokat
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

Ez nem puszta előítélet: a statisztikák azt sugallják, hogy a drága autó nem csupán azt mutatja meg, mennyire gazdag a tulajdonosa, hanem árulkodik annak viselkedéséről is

Egyes pszichológusok és társadalomtudósok szerint részben arról van szó, hogy a gazdagság megváltoztatja, miként látja valaki önmagát és másokat. 

A jól dokumentált elméletek közé tartozik az a gondolat, hogy a vagyon és a társadalmi státusz sokszor távolságot teremt az emberek között: aki anyagilag előnyben van, kevésbé érzi magát egy közösség részének, kevesebb empátiát tanúsít.  

Van még egy fontos pszichológiai fogalom, amit érdemes ismerni: a Dark Triad (sötét hármas). Ez három olyan személyiségjegy kombinációja – a nárcizmus (önimádat, mások lebecsülése), a pszichopátia (empátia, lelkiismeret hiánya) és a machiavellizmus (ravaszság, manipuláció) – amelyek együtt hajlamosíthatnak önző, kegyetlen vagy érzéketlen viselkedésre.  

Idézőjel ikon

Kutatások szerint ezek a jellemzők arányosan gyakoribbak lehetnek az anyagi szempontból előnyös helyzetben lévők körében.

A vagyon torzíthatja a viselkedést 

Persze a dolgok nem ennyire egyszerűek, nem lehet kijelenteni, hogy „minden gazdag ember önző és arrogáns”. Vannak bőven olyanok is, akik vagyonuk ellenére segítenek másoknak, adakoznak, hozzájárulnak közösségükhöz.  

Ugyanakkor az összkép meglepően következetes: azoknál, akiknek csak a vagyon számít, gyakrabban jelenik meg a mások érdekei helyett a saját célok előtérbe helyezése.  

Ez persze nem törvényszerűség, sokkal inkább valószínűségi megközelítés. A pénz és hatalom könnyen torzíthatja a viselkedést: a figyelmet, az érzelmi érzékenységet megváltoztathatja, a döntéseket önzőbb irányba tolhatja el. Vagyis a pénz hatással lehet arra, hogyan viszonyulunk másokhoz. 

Ha kíváncsi vagy, hogy a pénz mennyire boldogít, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.