Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az átragasztott QR-kód egyre elterjedtebb csalási forma, amivel leginkább a fővárosi és nagyvárosi autósokat célozzák meg. Ha valaki bedől a trükknek, nemcsak rossz helyre fizeti majd be a díjat, de később tetemes pótdíjra is számíthat.
Amint arról a Díványon korábban több ízben is beszámoltunk, számos fővárosi és vidéki parkolóautomatán ragasztották át a csalók a fizetéshez szükséges QR-kódot. A Közlekedésbiztonság arra figyelmeztet, könnyen pótdíj lehet a vége, ha valaki nem figyel, hogy miként és hová fizeti a parkolás díját, miközben az adathalászoknak megadja a banki adatait is.
Az egyre népszerűbb átverés, mely során a csalók saját maguk által generált QR-kóddal helyettesítik a parkolóórák eredeti jelzését, Budapest több kerületét követően Győrött, Siófokon és Vácott is megjelent. Bár nem tudni, pontosan hány ember sikerült átverniük eddig, a közlekedési portál szerint egyes esetekben érzékeny banki adatokhoz is hozzáférhettek a csalók.
Azt hiszed, befizetted, de a pótdíjat nem úszod meg
Megkérdezték a Magyar Autóklubot is a jelenséggel kapcsolatban, és válaszukból kiderült, hogy a Közúti közlekedésről szóló törvény értelmében a parkoló autós vállalja a leparkolás során, hogy a területen érvényes parkolási díjat megfizeti és tudomásul veszi, hogy nem fizetés esetén pótdíjfizetésre kötelezhetik. Ha ugyanis a csaló QR-kódon keresztül teszi ezt,
az a parkolási díj fizetésének elmulasztását jelenti, melyért pótdíjat köteles fizetni a későbbiekben.
Ha a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója csalás áldozata lett, a parkolási szolgáltatók méltányosságot is gyakorolhatnak a pótdíj ügyében. Az utólagos procedúrát elkerülendő, a Magyar Autóklub jogi irodavezetője, dr. Tőkési Alexandra inkább azt javasolja, hogy fizetés előtt mindenki ellenőrizze, eredeti-e a QR-kód az automatáko,n és azt javasolja, ha valaki bizonytalan, hogy átragasztott QR-kóddal van dolga, inkább hívja fel az automata üzemeltetőjét a berendezésen látható telefonszámon.
