Kevesebb pihenőidő és bérpótlék jár, ha ilyen helyen dolgozol

Olvasási idő kb. 2 perc

Más szabályok vonatkoznak az olyan munkahelyekre, amelyek megszakítás nélküli tevékenységet folytatnak. A foglalkoztatónak ilyen esetben jóval nagyobb a mozgástere a többi között a pihenőidő meghatározása, a munkabeosztás és a munkaidőkeretet megállapítása terén.

A megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltatónak a működése csak rövid időre szünetelhet, ezért ezekre a vállalatokra más szabályok vonatkoznak – derül ki a HR Blog összeállításából. Sokkal nagyobb az ilyen foglalkoztató mozgástere például a munkanapok beosztásával kapcsolatban. Beoszthatja munkavállalóját vasárnapra és munkaszüneti napra is, ráadásul előbbi esetében nem is kell ezért bérpótlékot fizetnie. A munkaszüneti napokra (ezek: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., és december 25–26.) az ilyen helyen dolgozóknak is jár a 100 százalékos bérpótlék.

A napi pihenőidővel kapcsolatos szabályok is máshogy alakulnak. Normál munkahelyeken a napi munka befejezése és a következő munkanap megkezdése között legalább 11 órának el kell telnie, ám megszakítás nélküli tevékenységet folytató munkáltató esetében ez 8 órára mérséklődik. Amennyiben a foglalkoztató egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgoztat (például munkaidőkeretben), akkor dolgozói számára havonta legalább 1 heti pihenőnapot kell biztosítania. Vagyis megtörténhet az is, hogy az ilyen helyen dolgozóknak 6 napnál többet kell egybefüggően dolgozniuk. Ettől természetesen a havi pihenőnapok száma nem változik, ugyanúgy jár a 7 nap.

Mi számít megszakítás nélküli tevékenységnek?

Az számít ilyen munkahelynek, ahol naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel a tevékenység. Feltétel az is, hogy a tevékenység társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányuljon (ilyen például az atomerőmű, a vízmű, a rendőrség vagy a tűzoltóság), vagy pedig a termelés technológiájából fakadóan gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként ne lehessen folytatni.

A rendőrség és a mentők például ilyen munkahelyek – más időbeosztással dolgoznak
Fotó: zozzzzo / Getty Images Hungary

Változnak a munkaidőkeret szabályai is

Munkaidőkeret alkalmazása esetén is rugalmasabbak a szabályok: normál munkahelynél ennek maximális időtartama 4 hónap vagy 16 hét lehet, megszakítás nélküli tevékenységet folytató foglalkoztatónál viszont ez 6 hónapra vagy 26 hétre módosul. (A munkaidőkeret az az időszak, amin belül a munkaidő rugalmasan osztható be. A szokásos megkötéseknek, mint például a heti öt nap, napi nyolc óra munka, ilyenkor csak a munkaidőkeret egészére számított átlagban kell teljesülniük.)

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?