Az ember általában 40-50 éves korban szokott elérkezni az érettségnek arra a fokára, hogy jobban elkezd érdeklődni származásáról, családja eredetéről. Erre manapság egyre több lehetőség nyílik. A DNS-alapú vizsgálattal például olyan izgalmas felfedezések tehetők, mint amilyenekről saját családja kapcsán mesélt Dénes a Díványnak.
Már nemcsak a levéltárakban és a padláson lehet poros bőröndökben anyakönyvi kivonatok után kutatni, hanem számítógépes családfarajzolást segítő programok is rendelkezésre állnak, sőt, olyan is van, hogy egy pár csepp nyálból vagy egy hajszálból DNS-vizsgálat alapján megadják az ember genetikai komponenseit, százalékos arányban származását és több száz rokonának elérhetőségét.
Ez történt beszélgetőpartnerükkel, Dénessel is, aki mindig is szívesen kutatta felmenői életútját, de a hetedik X-en túl már kifejezetten szívesen mélyül el származásának részleteiben. Tudva ezt, veje karácsonyra különleges ajándékkal lepte meg. Befizette őt egy angliai székhelyű céghez DNS-elemzésre.
Aki látta az ismert francia színész, Christian Clavier nevével fémjelzett Ki hitte volna? című francia vígjátékot, mely még épp a mozik műsorán van, az tudja, miről is van szó. Aki még nem látta, az is mindent megtudhat egy olyan átélő elbeszéléséből, akinél tökéletesen jól sült el a karácsonyi figyelmesség, és őseiről tanulságos információk birtokába jutott.
Dénes, korábban hogy bővítetted ismereteidet felmenőiddel kapcsolatban?
A protestáns Biblia hátuljában szokott lenni pár vonalazott oldal, ahová hagyományosan fel szokták jegyezni az ismert családtagokat az idősek, generációkra visszamenően. Ez mindig egy jó forrás, és a mi családunkban is állt efféle rendelkezésre, amit magam is bővítettem adatokkal. De nagy családi találkozó is szerveződött több ízben, ahová az összes fellelhető unokatestvér és rokon hivatalos volt. Az ilyen alkalmakkor ötvennél is több távoli rokon gyűlt össze, és az volt a szokás, hogy a falra kiakasszanak egy A/0-s, nagy ívet, amire mindenki, az együtt töltött idő során szépen felrajzolta az általa ismert ágát a családfának, azt ahová ő tartozik. Azzal egészítette ki, amit ő tudott. Így mindig gazdagodtunk némi tudással.
Hogy zajlott ez a mostani tudásbővítés?
A vejem figyelmes karácsonyi ajándékkal lepett meg, mert tudta, hogy kultúrája van családunkban a családfakutatásnak, és mivel ő maga is befizette már magát ehhez a céghez, és jó tapasztalatai voltak, rám is gondolt ez ügyben. Ez csak az első szintje a kutatásnak, ha jól tudom, 20 000 forintnak megfelelő összeg alatti áron. Egy kis csomagot kaptam, mindenféle felszereléssel. Nyálmintát kellett vennem, vakargattam az ínyemet, és az erre a célra kialakított céleszközt a megcímzett válaszborítékkal feladtuk. Nagyjából 2-3 héttel később érkezett a visszajelzés, hogy a csomag rendben megérkezett, és dolgoznak rajta. Újabb 2-3 hét múlva részletes eredményt kaptunk.
A te korábbi ismereteiddel mennyire vág egybe a kapott eredmény?
A genetikai mintából, génazonosítás során lehet a népcsoportra következtetni. Esetemben 51,5% délkelet-európai származást mutat, balkáni eredetet. 27% kelet-európai gyökereket, ez Szabolcs-Szatmártól Erdélyen át Szlovákia is lehet, a maradék eloszlása pedig 5-7%-ban skót, walesi és finn felmenőket jelez.
Nos, családi relikviákból pontosan tudom, hogy az egyik dédnagyanyám görög volt. Verne Gyula is írt a görög-török szabadságharcról, melynek során rengetegen menekültek ide, gondolom, akkor jöhetett Magyarországra az én dédnagyanyám is. Tehát, a tesztből egy erős szál igazolható.
Ráadásul minden gyermekemnek elég vágott vonalú a szeme, vagyis a keleti vonal is alátámaszthatónak látszik.
Azt is tudom, hogy a Felvidékről származik a családom, de a közvetlen felmenőim békésiek voltak. Na mármost, az 1700-as évek elején, amikor az osztrák császár osztogatta a báróságokat, Ausztriában kezdtek kifogyni az erre a célra fordítható területek. Nálunk viszont a török 1600-as évek végén történő teljes kiűzését követően hatalmas kiüresedett vidékek álltak rendelkezésre.
Harruckern János György báró a hadsereg élelmezési reformjával jelentős megtakarításokat eszközölt a császárnak. Ennek elismeréséül kapott az üres területekből jelentős mennyiségű földet többek között Békés vármegyében is, az övé volt a gyulai vár is például. Hogy a benépesítés érdekében vonzóbbá tegyék ezeket a magyarországi báróságokat, annak a jobbágynak, aki ezekre a részekre települt, különböző javakat ígértek: házat, földet stb. Így kerültek be tótok északról, svábok pedig Bajorországból, és így jutottak az én felvidéki őseim is Békésbe, ahonnan aztán a mai lakhelyemre érkezett a családom. Nagy népmozgás zajlott akkoriban, érdekesek ezek az összefüggések, és
a Békésből érkező, mégis felvidéki származásom újabb igazolása az eredményeknek.
Milyen hozadéka lehet még ennek a kutatásnak?
Az eredményekkel együtt egy 5-600 fős névjegyzéket is kaptunk. Ez olyan neveket tartalmaz, akiknek a genetikai elemzései már benne vannak a cég adatbankjában. Ebből 3-4-5. unokatestvérig a fölöttem és alattam lévő generációkból is megad neveket, akikkel rokonságot mutat ki a genetika. 3 vezetéknévcsoport is egyezett olyan rokonokkal, akikről magam is tudtam. Az adatok kiadását az teszi lehetővé számukra, hogy a teszt elküldésével a résztvevők aláírnak egy beleegyező nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a róla tárolt adatokat a vele rokonságot mutatóknak kiadhatják. Mindezt a vizsgálattal együtt nekem is alá kellett írnom. Ennek köszönhetően felvehető a kapcsolat távolba szakadt családtagokkal is. Még nem volt rá alkalom, de tervben van a vejemmel, hogy összeülünk, és az új ismeretek felhasználásával tovább rajzoljuk a családfánkat.
Ha téged is érdekel a családfakutatás, ez a korábbi cikkünk is izgalmas lehet számodra.
