Döntött az Európai Parlament: tilos félrevezetni a magyar vásárlókat

Olvasási idő kb. 1 perc

A kettős élelmiszer-minőség kérdése az Európai Unió országain belül hazánk számára különösen fájó téma volt, eddig.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadta a fogyasztók védelmében a hitelesebb tájékoztatást szolgáló és a környezetbarát címkézés jogtalan használatát tiltó indítványát.

Ezzel annak a régóta érvényben lévő szomorú gyakorlatnak vethet véget, hogy

az Európai Unió területén azonosnak hitt élelmiszerek kettős minőségben, helyenként magas színvonalat képviselve, máshol pedig, mint például nálunk, alacsonyabb minőségű összetevőkből kerülhessenek a fogyasztók elé.

Idézőjel ikon

Magyarország és a három visegrádi ország összehangolt fellépésének eredményeként a kettős minőség témájával mint a fogyasztók irányába megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal az Európai Bizottság folyamatosan, magas szinten foglalkozik

–mondta Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, az EP környezetvédelmi szakbizottságának jelentéstevője az Economxnak e döntés kapcsán.

Számunkra kedvező döntés született az élelmiszer-minőség ügyében
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

Kettős élelmiszer-minőségről annak kapcsán kell beszélni, ha a megegyezés (azonosság) látszólagos, elsősorban a termékek külső, vizuális jellemzői miatt, miközben jelentős, továbbá jogszerű és objektív okokkal nem indokolható eltérés áll fenn a termékek belső, tartalmi jellemzőiben, így elsősorban azok összetételében (például az alapanyag, a receptúra, az egyes összetevők különbségében) – idézi fel az Economx. 

Ennek kizárására a szakemberek számos egyéb részlet mellett vizsgálhatják a termékek csomagolásának fajtáját, illusztrációit, kiemeléseit, betűtípusait, de még színkódját és egyéb grafikai elemeit is, valamint a pontosabb ellenőrzés céljából meg is kóstolhatják a bennük lévő élelmiszert.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.