Fontos, hogy törekedjünk a minél jobb, igényes munkára. Ez alapelvárás minden munkakörben. Ha azonban nem érjük be kevesebbel, mint a tökéletes, akkor a saját elvárásaink fogják aláásni a karrierünket.
A társadalom általában pozitív tulajdonságnak tartja a perfekcionizmust, hiszen az ilyen ember minden helyzetben a legjobbat kívánja nyújtani. A munkáltató is azt gondolhatja az első hónapokban, hogy megütötte a főnyereményt a frissen felvett munkaerővel. Sajnos, nagyon becsapós a történet.
A perfekcionista is lehet boldog?
Elizabeth Scott mentálhigiénés szakember szerint a perfekcionista ember élete véget nem érő tökéletességre törekvés, megfelelni akarás. Minden a külsőségekről és a teljesítményről szól. Nem éri be kevesebbel, mint a tökéletes. Ne szabad azonban összekeverni a sikerorientált emberrel. Ugyanis míg az, akit a siker motivál, igyekszik legyőzni az akadályokat, és képes felállni a kudarcélmény után is, addig a káros perfekcionizmus egyenes út a boldogtalanság felé, hiszen irreális elvárásokkal sohasem lehet megtapasztalni az elégedettség érzését.
Tökéletes munka mindenekfelett
A szélsőséges perfekcionizmust az teszi annyira mérgezővé, hogy hiába vágynak sikerre, elismerésre, mégsem a cél elérésére koncentrálnak, hanem a kudarc elkerülésére. „A kudarctól való félelem pedig a legtehetségesebb, legkitartóbb munkaerőt is felemésztheti, megbéníthatja: a perfekcionisták olykor annyira aggódnak, hogy valamit tökéletlenül csinálnak, hogy inkább egyáltalán nem tesznek semmit, későbbre halasztják fontos teendőiket” – mondja a szakember. Ez a halogatás azután még nagyobb kudarcérzéshez vezethet, hiszen nem készülnek el határidőre, amivel nő a szorongás, nő a főnök elégedetlensége, így táplálva az ördögi és bénító kört.
Az egészséges motivációkkal rendelkezők felmérik a helyzetet, és ennek függvényében tűznek ki maguk elé célokat.
A szakértő szerint, ha nem is érik el, akkor is élvezik a közben megtett utat, és magát a tanulási, tapasztalatszerzési folyamatot. Ezzel szemben a perfekcionisták gyakran irreális célokat szeretnének elérni, és amikor nem sikerül, akár mély depresszióba is zuhanhatnak. Sikertelenség esetén csak és kizárólag magukat hibáztatják, hiszen túlzottan kritikusak önmagukkal szemben – igaz, másokat sem kímélnek a kritikus hozzáállásukkal.
Mi okozza a tökéletesség hajszolását?
Mivel a perfekcionisták túlzott elvárásokat támasztanak magukkal szemben, minden helyzetben és minden területen tökéleteset akarnak nyújtani. Sharon Martin pszichoterapeuta többek között perfekcionizmussal küzdő embereken segít. A szakember is alátámasztja azt a nézetet, miszerint a tökéletesség hajszólása a gyermekkori élményekből is fakadhat: már a szülők is irreális elvárásokat támasztottak a gyermek felé, emiatt kialakult az az érzése, hogy csak akkor szerethető, ha tökéletesen teljesít.
Az elmúlt 30 évben a fiatalok körében jelentősen megnőtt a perfekcionista hajlam, nemtől és kultúrától függetlenül.
Kialakulásában szerepet játszhat az állandó versenyhelyzet az oktatásban, a teljesítményorientált világ, valamint a közösségi média mindent átható jelenléte és az általa közvetített áltökéletes világ is.
Út a gyógyulás felé
A káros perfekcionizmus tehát stresszhez, szorongáshoz, alacsony önbecsüléshez és sok más olyan problémához vezethet, amelyek befolyásolhatják az életminőséget. Érdemes hát küzdeni ellene, ha hasonlóságot vélünk felfedezni saját magunk és a fenti jellemzők között. Az első és legfontosabb lépés annak felismerése, hogy változtatni kell a hozzáállásunkon. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy az életünk milyen sok területére milyen negatívan hat a tökéletesség hajszolása, az talán elegendő motivációt ad ahhoz, hogy akár szakember segítségével is, de a gyógyulás útjára lépjünk.
