Így akadályozod a boldogságodat, és még csak nem is tudsz róla

Olvasási idő kb. 4 perc

Volt már olyan érzésed egy szerencsehullám után, hogy, na meglesz ennek a böjtje? Érezted már, hogy gyanúsan túl jól mennek a dolgok, bármikor beüthet a krach? A boldogságtól igenis lehet félni, a pszichológia ezt boldogságaverziónak hívja.

Talán nincs is olyan ember, akit ne érintett volna meg legalább egy illanó gondolat erejéig az elbizonytalanodás egy szerencseszéria közben. De a többség ezeket a negatív riadalmakat gyorsan elhessegeti. Vannak, akik viszont beleragadnak, és teret adnak az ünneprontó érzésnek. Sőt, el is kerülik a jó dolgokat abbéli félelmükben, hogy az azt követő rossz viszont nagyon rossz lesz.

Ezt a fóbiát boldogságaverziónak, vagy köznyelven a boldogságtól való félelemnek nevezik.

A boldogság a különböző kultúrákban

A boldogság a pszichológia egyik legtöbbet kutatott területe. Mind a klinikai pszichológusok, mind a szociálpszichológusok azt tűzték ki célul, hogy megértsék, mi teszi az embereket boldoggá. Két ausztrál kutató arra volt kíváncsi, hogy vajon minden kultúra alapvető meggyőződése-e, hogy a személyes boldogságra való törekvés az egyén életét vezérlő legfőbb értékek közé tartozik, vagy csak a nyugati kultúra tekinti ezt ennyire fontosnak.

A boldogságtól való félelem magyarázatot adhat a szeretted által tanúsított önpusztító vagy negatív viselkedésre
Fotó: Elena Popova / Getty Images Hungary

Paul Gilbert és Mohsen Joshanloo kísérleti tanulmányukban azt állapították meg, hogy léteznek kultúrák, melyekben kevésbé bálványozottan tekintenek a boldogságra. Az iszlám országokban például kétféle boldogság létezik – az ebben az életben megélt és a túlvilági boldogság. Tehát a túlzott boldogság ebben az életben boldogtalanságot jelenthet a túlvilági életre nézve. Hasonló felfogással bírnak a taoista kultúrák hiedelmei, amelyek a „jin és jang” szemléletet vallják. A boldogsággal kapcsolatos hitrendszerük szerint ha most túl boldogok vagyunk, a boldogtalanság már a sarkon túl leselkedik, és az élet majd „kiegyenlíti önmagát”. A kínaiaknak mondása is van a jelenséggel kapcsolatban: „az extrém boldogság tragédiát szül”. Az ázsiai kultúrában sok helyen úgy gondolják, szükség van egy limitre a boldogsággal kapcsolatban.

De nyugaton is találni erre példát, élnek olyan tradicionális keresztény hitvallású emberek is, akik hitükből eredően azt gondolják, a túlzott boldogság elsodorja Istentől a hívő embert, így óvatosan kell viszonyulni ezekhez az érzésekhez.

Bár a boldogságról és annak következményeiről alkotott kultúrspecifikus nézetek között nagy eltérések vannak, a kutatás egy közös vonásra lett figyelmes: mindenhol megjelenik a boldogságtól való általános félelem vagy averzió, illetve a túl sok boldogság elkerülésének vágya.

„Boldogságtól való félelem”-skála

E kísérleti tanulmány alapján Joshanloo kidolgozott egy olyan mérőrendszert, amely kifejezetten a boldogságtól való félelem fogalmát vizsgálta. A skálát több országban tesztelték, és különösen megbízhatónak és hatékonynak bizonyult ennek az új jelenségnek a megragadásában.

A „boldogságtól való félelem”-skálán azok az egyének, akik magas pontszámot érnek el, nagyobb valószínűséggel tompítják pozitív érzelmeiket és hangulataikat is. 

Kulturális szinten a cinikusabb, konformistább és hierarchikusabb országokban magasabb a boldogságtól való félelem mutatója.

Fontos, hogy mind kulturális, mind egyéni szinten a boldogságtól való félelem magas szintje némileg alacsonyabb életelégedettséggel jár együtt.

A skála kérdései:

  1. Amikor jól érzem magam, attól félek, hogy valami rossz fog történni.
  2. Kényelmetlenül érzem magam, ha jó érzés fog el.
  3. Nehezemre esik megbízni a pozitív érzésekben.
  4. A jó érzés soha nem tart sokáig.
  5. Amikor boldog vagy, soha nem lehetsz biztos abban, hogy valami nem teszi azt váratlanul tönkre.
  6. Ha az ember jól érzi magát, gyakran hagyja az éberségét lankadni.
  7. Nem hagyom, hogy a jó dolgok és a sikerek túlságosan magukkal ragadjanak.
  8. Úgy érzem, nem érdemlem meg, hogy boldog legyek.
  9. Megrémülök attól, hogy túlságosan átadjam magam a boldogságnak.

Összefügg mentális megbetegedésekkel

Egy hasonló skála segítségével Paul Gilbert pszichiáter, az angliai Kingsway Kórház munkatársa és kollégái 2012-ben megállapították, hogy a boldogságtól való félelem magasan korrelál a depresszióval. „Vannak, akik a boldogságot lazaságként vagy akár lustaságként élik meg, mintha a boldogság komolytalan lenne, és mindig törekedni kellene rá; mások kényelmetlenül érzik magukat, ha nem aggódnak mindig” – mondja Gilbert. „Nem ritka, hogy az emberek attól félnek, hogy ha valaminek örülnek, azt elveszik tőlük.”

Korábbi kutatások alátámasztják, hogy a pozitív érzelmektől való idegenkedés gyakran együtt jár a mentális zavarokkal. A depressziós zavarban szenvedő betegeknél például azt találták, hogy az átlagemberhez képest jobban félnek, és elnyomják mind a negatív, mind a pozitív érzelmeiket. Gilbert szerint ezek az eredmények rávilágítanak a kezelés egy kritikus, de gyakran figyelmen kívül hagyott szempontjára: „Nagyon fontos, hogy a boldogságtól való félelem önállóan a terápia fókuszába kerüljön, és ez azt jelenti, hogy úgy kell kezelni, mint bármely más félelmet.”

Például expozíciós terápiával vagy mindfulness technikákkal, amelyek során a kezelők megengedik a betegeknek, hogy boldognak érezzék magukat anélkül, hogy ítélkeznének. A hagyományos terápiás megközelítések gyakran arra ösztönzik a depressziós betegeket, hogy vegyenek részt kellemes helyzetekben, ezek az eredmények azonban azt sugallják, hogy egyeseknek először azt kell gyakorolniuk, hogy egyáltalán megengedjék maguknak a kellemes érzelmeket.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sok idős nem is tud erről a betegségéről, aztán megtörténik a baj

Milliókat érintő, mégis szinte láthatatlan ellenségként leselkedik az idősekre a csontritkulás, amely egészen az első törésig semmilyen fájdalmat nem okoz. Friss adatok szerint a legtöbben semmilyen kezelést nem kapnak, pedig a fel nem ismert betegség miatt bekövetkező combnyak- és csípőtáji törések idős korban gyakran egyet jelentenek az önálló élet végével, vagy akár a korai halállal. Utánajártunk, miért diagnosztizálják ilyen későn a bajt, és miért lenne életmentő a rendszeres szűrés.

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.