A világon nagyjából minden 10. újszülött a vártnál korábban érkezik. Hazánkban ez az arány valamivel alacsonyabb, körülbelül a babák 8-9 százaléka születik idő előtt. De hogyan kapcsolódik ez az egész a téli szüléshez?
A 24. és 36. terhességi hét között érkező babákat nevezzük koraszülötteknek. A 24. terhességi hét után az életjelenségeket mutató, legalább 500 gramm súlyú és 30 centiméteres testhosszúságú aprócska baba hazánkban már eléri az életben tarthatóság alsó határát, de a kórházban természetesen minden, életjelenséget mutató koraszülött ellátását és kezelését megkezdik. Súly és terhességi hét tekintetében nagy különbség lehet a koraszülöttek között. Annyi biztos, hogy ha előbb jön a baba, az nem kevés aggodalomra adhat okot, és most már azt is tudjuk, vajon miért sokkal gyakoribb ez a jelenség télen.
Télen érkezik a baba? Ilyenkor magasabb a koraszülés kockázata
A princetoni kutatók 10 százalékkal magasabb koraszülési arányt találtak a télen, vagyis az influenzaszezon csúcsán született csecsemők között.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban most megjelent tanulmányban Janet Currie és Hannes Schwandt arról számoltak be, hogy azok a nők, akik az év bizonyos szakaszaiban teherbe esnek, hajlamosak a koraszülésre, valószínűleg azért, mert a terhességi időszak vége az influenzaszezonra esik.
Janet Currie Henry Putnam közgazdasági professzor kiemelte: „Az volt a motivációnk ebben a tanulmányban, hogy megvizsgáljuk, hogy az évszak önmagában hogyan befolyásolja a születési eredményeket.”
„A legszembetűnőbb dolog, amit találtunk, az volt, hogy a májusban fogant babáknál 10 százalékkal nagyobb a kockázata annak, hogy koraszülöttek lesznek.”
A Vital Statistics Natality program adatait felhasználva 647 050 nőt választottak ki, akiknek több szülésük volt 1997 és 2006 között. A szakemberek összesen több mint 1,4 millió születést követtek nyomon.
Azáltal, hogy olyan anyákat választottak ki, akiknek egynél több gyermeke született, a kutatók képesek voltak „kiválasztani” a társadalmi-gazdasági státuszt – ez a tényező, amelyről ismert, hogy a rossz születési kimenetelhez kapcsolódik.
A fogantatás idejét a csecsemők születéskori egészségi állapotával összehasonlítva a kutatók a korai szülések jelentős megugrását találták januárban és februárban – körülbelül kilenc hónappal a májusi fogantatás után.
„A nyári hónapokban fogant babáknál pedig 8-9 grammal magasabb születési súlyt találtunk, valószínűleg a terhességi súlygyarapodás szezonális mintázatai miatt”
– hívta fel a figyelmet az érdekes részletre Currie.
Annak érdekében, hogy teszteljék a szezonális influenza szerepét a születési kimenetelben, egyesítették a Centers for Disease Control and Prevention által 1997-től gyűjtött influenzaadatokat, így még több érdekesség derült ki.
„A koraszülöttek előfordulása kétszer olyan magas volt a 2009-es világjárvány csúcspontjában, mint a szezonális influenza tetőzése idején más években”
– írták a kutatók.
Tehát a nőknek kerülniük kell azt, hogy májusban essenek teherbe? – Nem kell, csak kapjanak influenza elleni oltást – javasolja Currie.
Miért veszélyes az influenza terhesség alatt?
A tanulmány szerzői szerint „az influenzafertőzésekről ismert, hogy kedvezőtlen születési kimeneteleket váltanak ki a gyulladás okozásából kifolyólag, ami önmagában is összefüggésbe hozható a szülést kiváltó események sorozatával”.
A terhesség alatt influenzában szenvedő nők súlyos szövődmények kockázatának vannak kitéve, beleértve a bakteriális tüdőgyulladást és a kiszáradást. A terhesség alatt az immunrendszerben, a tüdőben és a szívben bekövetkező változások veszélyesebbé teszik az influenzafertőzéseket mind az anyára, mind a születendő gyermekre nézve. Az anya influenzájának lehetséges legrosszabb következménye a magzati halál.
A National Institutes of Health szerint minden nyolcadik baba koraszülött az Egyesült Államokban. A teljes terhesség 40 hetes, a koraszülés a 37. hét előtt következik be.
Hogy miért érdemes elkerülni, hogy néhány héttel előbb érkezzen a baba?
A korán született csecsemők súlya kisebb, és előfordulhat, hogy szerveik nem fejlődnek ki teljesen, ami súlyos szövődményeket okoz. A tüdő az utolsó érett szerv, és a koraszülötteknél a légzőszervi problémák jelentik a leggyakoribb szövődményeket.
A 2009 óta végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az influenzaszezonban az influenza elleni védőoltást kapott terhes nők kisebb valószínűséggel szülnek idő előtt, mint azok, akik nem kaptak belőle.
Egy nagyszabású norvég tanulmány az év elején arról számolt be, hogy a csecsemőknél nagyobb a kockázata az anyai influenzafertőzések miatti halálozásnak, és az influenza elleni védőoltás csökkentette ezt a kockázatot.
A kutatók fontos következtetésre jutottak
„Nem találtunk alapot arra, hogy megtagadjuk az influenza elleni védőoltást a második vagy harmadik trimeszterben lévő terhes nőktől – ez egy fontos csoport, mivel ezek a nők különösen érzékenyek lehetnek az influenzavírus-fertőzés súlyos hatásaira” – emelték ki a szakemberek.
Currie szerint a legtöbb várandós nő nem kapott influenza elleni oltást a 2009-es influenzajárvány előtt, valószínűleg azért, hogy elkerüljék a születendő gyermeküket befolyásoló gyógyszerek szedését.
„Most a közegészségügyi ajánlások magukban foglalják a terhesség alatti influenza elleni oltást, és a tanulmányunk alátámasztja ezt”
– mondta Currie.
Az Egészségügyi Világszervezet új ajánlásokat is kiadott, amelyek szerint a várandós nőket a „legmagasabb prioritású csoportnak” nevezi az influenza elleni védőoltások beadására.
