A hosszú élet titka az optimista szemléletmód lehet? A tudomány érdekes, új fejleményekkel állt elő.
Az élet nehéz. Ezt jól tudjuk, hiszen mindannyian kifejezetten intelligens emberek vagyunk, és ennek az egyik közismert ismertetőjele a folyamatos cinizmus és pesszimizmus. Ha valaki azt mondja, próbáljunk meg optimistábbak lenni, mert jót tesz az egészségünknek, csak megforgatjuk a szemünket, és azt mondjuk hogy „nem vagyok én pesszimista, csak reálisan látom a világot”. Amúgy meg, aki képes ebben a mai világban örömködni, annak az IQ-szintje se lehet túl magas, hiszen Popper Péter is megmondta, hogy az ember vagy intelligens és depressziós, vagy boldog és hülye lesz. Ismerősen hangzik? Ha te is hasonlóan szoktál gondolkozni, és szinte büszkeséggel hordod a cinizmus és pesszimizmus plecsnijét, mint az eszességed egyértelmű bizonyítékát, akkor hadd hívjuk fel a figyelmedet az élet pozitív keretezésének tudományosan igazolt jótékony hatásaira – de persze csak akkor olvass tovább, ha szeretnél pár évvel tovább élni.
Létezhet okosabb az intelligens pesszimistánál?
Felháborító gondolat, tudjuk, de mi van, ha az optimista emberektől még mi, intelligens pesszimisták is tudnánk mit tanulni? Mi van, ha az intelligens pesszimistánál van még okosabb is: az optimizmust elsajátító intelligens pesszimista? Az ember, aki rájön, hogy magának tesz jót azzal, ha megtanulja az optimizmus előnyeit is beépíteni az életébe. Mielőtt még teljesen kikergetnénk a világból az élet naposabb oldala szemlélésének propagálásával, hadd mutassuk meg, mit mond a tudomány erről a hozzáállásról és annak hatásairól. Három nagyszabású kutatás készült mostanában, amelyek együttvéve bemutatják, mennyire fontos a pozitív életszemlélet az emberek életében dr. Nick Morgan kommunikációs szakértő szerint, aki politikusokat és vállalati vezetőket is coacholt már.
Hosszabb életed lesz, ha optimista vagy?
Az első kutatás 6000 felnőttet vizsgált meg, és azt találta, hogy a stresszorok legyengítik az immunrendszert. Már korábban is hallottuk, hogy a pesszimizmusnak is ilyen hatása van, azonban a friss kutatás azt is hozzáteszi, hogy a legyengült immunrendszer hatására az öregedés is felgyorsul. Persze, a megfelelő diétával és testmozgással fel lehet venni a versenyt ezzel, de ezt is bizonyára már kívülről fújod. Hiszen általában nincs kontrollunk a stresszes élethelyzetek felett, így a diéta és torna napi gyakorlásával jobban érezhetjük magunkat, és a gyeplőt is visszaragadhatjuk életünk azon oldalán, amely felett van hatalmunk változtatni.
A második tanulmány 150 000 embert követett nyomon egy negyed évszázadon keresztül, hogy kiderítsék, milyen hatással van az optimizmus az életükre. Olyan nagy volt az adatgyűjtési merítés, hogy a tudósok képesek voltak kizárni a diéta, a testmozgás és az egyéb életmódbeli választások okozta különbségeket, és csak az optimizmusra mint befolyásoló tényezőre fókuszálhattak. Kiderült, hogy az optimista szemléletmód általánosan 4 évet adott hozzá az emberek életéhez. Ne a toxikus pozitivitás gyakorlására gondoljunk itt, amely az optimizmus irreális formája. Hanem arra a nézőpontra, amely arra fókuszál inkább, hogy mit kapott meg ahelyett, hogy azon siránkozna, hogy mije nincs meg. Ha valamilyen nehéz helyzetbe kerül, akkor engedi magának megélni a fájdalmat, szembenéz a problémákkal, de később képes felfedezni, mit tudott végül kinyerni ebből az élményből.
A harmadik tanulmány kevésbé friss, de ugyanolyan releváns. Összesen 44 000 ember bevonásával készítették, és három különböző motivációs technika hatásait vizsgálták meg rajtuk. Kiderült, hogy a pozitív gondolatok tudatos generálása növeli a hatékonyságot is. Első helyen a saját magukhoz beszélés került ki az összehasonlításból, amelyet szorosan követett a mentális képek kreálása sikerük elképzeléséről, és harmadikként végzett a pozitív cselekvés megtervezése. A sportolóknál is kimutatták, hogy teljesítményüket segíti, ha mentálisan felkészülnek a versenyre, és pozitív mantrát társítanak hozzá, így akár mi is eltanulhatjuk tőlük ezt a technikát a mindennapjaink olimpiai megmérettetéseire alkalmazva. A kutatás szerint jobban működik, ha vagy a végeredményre, vagy a folyamatra figyelünk, és nem pedig saját magunk szabályozására.
Összességében tehát megeshet, hogy jobban járunk, ha elkezdjük pozitívan átkeretezni azt, hogy miként értelmezzük életünk eseményeit, és túl tudjuk tenni magunkat az önmagunkhoz beszélés zavarba ejtő kezdeti szakaszán. Nemcsak boldogabbakká válhatunk, de az életünket is meghosszabbíthatjuk pár évvel, és a hatékonyságunk is növekedhet. Ideje, hogy elgondolkodjunk rajta, vajon tényleg megéri-e bezárkóznunk a pesszimizmusunk komfortzónájába, vagy inkább ki kellene merészkednünk belőle, és kipróbálnunk, mit nyújthat számunkra az optimizmus mezeje.
