Ha ezt csinálod naponta 17 percig, sokkal boldogabb és egészségesebb leszel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ember nagyon sok esetben az álmai megvalósításában látja boldogságának titkát, pedig a szakértők szerint a vég nélküli hajkurászás nem minden esetben célravezető, hiszen bármije is van az embernek, mindig birtokolhat még többet, szebbet belőle. Ha a célokra helyeződik a fókusz, az nem feltétlenül biztosít automatikusan boldogságot a jelenben is. Ám akad egy trükk, ami ingyen van, és mára a tudomány is bizonyította vele kapcsolatban, hogy valóban tehet a boldogságodért.

Mostanában jó néhány olyan esemény történt a világban, melyek megélése és feldolgozása a legpozitívabbak számára is kihívást jelent. A globális katasztrófák hatnak társadalmi szinten is, és a szűkebb környezetben tapasztalható történések is rányomják a bélyegüket az emberek hangulatára, ezért természetes, hogy keressük, vajon mitől lehetnénk boldogabbak. Fontos a hasznosság érzése, és tudatában lenni annak, miért dolgozunk a jelen pillanatban, és ez hogyan válik a jövőnk előnyére. Ezzel alapozhatod meg a megfelelő hozzáállást az élet boldog pillanataihoz. Azt is tudjuk, mennyire jó a szeretteinkkel lenni, ajándékozni, vagy épp olyasmit csinálni, amiben igazán jók vagyunk, de akad még egy ennél is egyszerűbb módszer…

Ha ezt az egy kellemes dolgot naponta 17 percig csinálod, boldogabb és egészségesebb lehetsz – mondja a tanulmány

Ha valaki hetente legalább két órát a természetben tölt, az boldogabbá és egészségesebbé teheti. Az Exeteri Egyetem új tanulmánya szerint azok az emberek, akik hetente legalább két órát – vagyis napi 17 percet – a természetben töltenek, vidámabbak, illetve lelkileg és fizikailag is jobb állapotban vannak.

A lényeg, hogy élvezd a kint töltött perceket
Fotó: Robyn Breen Shinn / Getty Images Hungary

Az Angliában végzett tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik legalább heti két órát töltenek a természetben, sokkal nagyobb valószínűséggel számoltak be jó egészségi állapotról és jobb pszichés közérzetről, mint azok, akiknek nem szokása ugyanez. Íme, a Scientific Reportsban közzétett tanulmány legfontosabb állításai, amelyek 19 806 ember tapasztalatára összpontosítottak: 

Két óra volt a határérték. Azok az emberek, akik kevesebb időt töltöttek a természetben – kevesebb mint heti két órát –, nem számoltak be korrelatív haszonról.

A vizsgálatban részt vevők többsége azt mondta, hogy a természet, ahová kijártak, közel volt lakóhelyükhöz – a legtöbb esetben 3 kilométeren belül.

„Mindez arra utal, hogy még a helyi városi zöldterületek meglátogatása is jó dolognak tűnik” – mondta Mathew White, az Exeteri Egyetem Orvostudományi Karának oktatója, a tanulmány vezetője. „A heti két óra reális cél a legtöbbünk számára, különösen, ha azt egy egész hétre el lehet osztani a haszon eléréséhez.”

A több szabadban töltött idő még hasznosabb volt, de a pluszelőny csak a heti öt-hat órás limit eléréséig maradt fenn. Amint a vizsgálat résztvevői elérik ezt a szintet, már nem számoltak be semmilyen további növekedésről egészségük vagy jó közérzetük tekintetében.

„Kijelenthetjük, hogy a heti 120 perc természettel való érintkezés egyfajta alsó küszöböt jelent, amely alatt nincs elegendő kapcsolat ahhoz, hogy jelentős előnyökkel járjon az egészség és a jólét szempontjából, de amely felett ezek az előnyök nyilvánvalóvá válnak” – írja a jelentés.

Akkor hogyan is tudunk ebből profitálni?

A szakemberek három fő következtetést vontak le:

1. Ha valaki vállalkozást vezet, válasszon olyan épületet, ahol alkalmazottai zöldterületek és természet közelében lehetnek. A boldogabb alkalmazott egészségesebb és sokáig lojális munkatársat jelent.

Nem feltétlenül kell elmenni a világ végére, a lényeg, hogy a szabadban legyél
Fotó: Yoshiyoshi Hirokawa / Getty Images Hungary

2. Hetente egyszer két órát szánj arra, hogy kimozdulj a szabadba, vagy éppenséggel napi 17 percet, ha ez jobban illeszkedik az időbeosztásodhoz.

3. Végül a jelentés azt is hozzáteszi, hogy „a vizsgált személyek többféleképpen érték el a 120 perces »küszöböt«… Vannak, akik a hétvégi hosszú sétákat részesítik előnyben az otthonuktól távolabbi helyeken, míg mások a rendszeres, rövidebb parklátogatást preferálják a környéken” – áll a tanulmányban azzal a kiegészítéssel, hogy lényegében mindegy, milyen jóleső tevékenységet végzel a szabadban, ha megvan a heti 2 óra, annak egy idő után érezhető hatása lesz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.