Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy amerikai tanulmány remekül felhívja a figyelmet arra, az ott élők mennyit szemetelnek, s hogy az ételt is elpazarolják. Ha az embernek nincs egy kiskertje, vagy nem kifejezetten tudatos a vásárlásai során, tényleg így járhat. Mi a helyzet ez ügyben kis hazánkban?
Az egészségesen táplálkozók sok mindenre büszkék lehetnek tápanyagdús étrendjükben. Ám egy új tanulmány szerint az egészségtudatos étrendnek bolygókárosító hatása is lehet, legalábbis Amerikában. Egyes egészségesen étkezők több ételt pazarolhatnak el, mint azok, akik ragaszkodnak a kevésbé egészséges táplálkozáshoz.
A PLOS One folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók kifejtették, hogy a jobb minőségű étrend nagyobb élelmiszer-pazarlással jár, és az okokat is részletezték. Arról számoltak be, hogy az Egyesült Államokban a napi élelmiszer-hulladék mintegy 39 százaléka gyümölcsökből, zöldségekből és vegyes maradékokból származik. A második legnagyobb ludas a tejtermékek csoportja 17 százalékkal, majd a húsfélék következtek 14 százalékkal.
„Az egészséges táplálkozás fontos, és számos előnnyel jár, de ahogy követjük ezeket a diétákat, az sokszor nem éppen tudatos.
Sokkal felelősségteljesebben és nagyobb tervezéssel kell gondolnunk az élelmiszer-pazarlásra, hogy tehessünk ellene” – mondta a tanulmány társszerzője, Meredith Niles, a Vermonti Egyetem ökológusa.
Mit keres ennyi étel a szemétben?
A vizsgált amerikai étrendekkel kapcsolatos információkért a kutatók a 2015-ös Healthy Eating Index (az étkezési szokásokkal kapcsolatos országos felmérés) adatait és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának „What We Eat in America” adatbázisát nézték meg. A pazarolt élelmiszer mennyiségének kiszámításához különféle egyéb forrásokat is megnéztek.
Mindent összevetve, a tanulmány megállapította, hogy egy átlagos amerikai 2007 és 2014 között naponta közel fél kiló ételt pazarolt el. Országszerte ez 136 millió kiló elpazarolt élelmiszer minden egyes nap – állapították meg a kutatók.
Hogyan hat ez a pazarlás a környezetre?
A kutatók becslése szerint évente közel 350 millió kg peszticid, 800 millió kg nitrogénműtrágya és 16 billió liter öntözővíz kerül felhasználásra az elfogyasztott növények betakarításáig. Összesen 12 millió hektár földre van szükség az évente el nem fogyasztott élelmiszerek termesztéséhez. Ez hatalmas veszteség annak tükrében, hogy kizárólag a kukába dobott mennyiségre felhasznált forrásokat számolták ki a szakemberek.
A gyümölcsöknek és zöldségeknek növényvédő szerre van szükségük a növekedésükhöz, és nagyon sok vízre szomjaznak. Az egy év alatt felhasznált öntözővíz több mint fele az el nem fogyasztott gyümölcsök és zöldségek termesztésére ment el.
A kutatók megjegyezték, hogy az eredmények ellenére nem azt javasolják, hogy kevésbé egészséges étrendet válasszunk, hanem azt, hogy vegyük figyelembe az élelmiszer-pazarlást kérdését, és tervezettebben vásároljunk, hogy kevesebb étel kerüljön a kukába.
Magyarországon az egészségtudatosak nem pazarolnak annyit
Hazánkban a becslések szerint összesen 1,8 millió tonna élelmiszer landol a kukában évente. Egy átlagos magyar ember évente 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termel, aminek a fele teljesen feleslegesen kerül a szemetesbe, ugyanis menthető, fogyasztható állapotú volt. A fogyasztásra kész, feldolgozott, a leginkább környezetterhelő ételektől szabadulunk meg legnagyobb arányban, ezt követi a sorban a pékáru, a harmadik legnagyobb mennyiséget pedig zöldségekből és gyümölcsökből képezzük.
Mit tehetünk a pazarlás ellen?
Hazánkban azok, akik odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, általában felelősen költenek. Azaz kiszámítják, miből milyen mennyiségre lesz szükségük, és nem vásárolják túl magukat. Igyekeznek támogatni a helyi közösségeket, és a közelben, lehetőleg vegyszermentesen termelt zöldségeket, gyümölcsöket vesznek, gyakran csomagolás, azaz műanyag felhasználása nélkül. Ha mégis felesleg keletkezik, számtalan módszert ismernek annak hasznosítására:
- fagyasztás
- befőzés
- fermentálás
- aszalás
- a maradék újraalkotása
- a megmaradt alapanyagok elajándékozása, egymás közti cseréje, élelmiszerbankok használata
- a használhatatlan részek komposztálása
Fontos, hogy minél több lehetőséget ismerjünk
A kutatók szerint az élelmiszerek elkészítésére és tárolására vonatkozó oktatás, valamint a romlott és a sérült, de még ehető élelmiszerek közötti különbségtétel szintén segíthet a pazarlás csökkentésében. Valójában néhány program már kialakult ezeknek a problémáknak a kezelésére, hazánkban már a NÉBIH is megoszt hasznos információkat.
Egyéni szinten a szakemberek szerint az is elég, ha tisztában vagyunk az élelmiszer-pazarlás problémájával, és ennek megfelelően tervezzük meg a vásárlást és az étkezést.Ha sikerül úgy élnünk, hogy legalább a gyümölcsöket és zöldségeket úgy osztjuk be, hogy ne kerüljön belőle a kukába, már nagy lépést tettünk úgy a bolygó megmentése, mint a takarékosabb fogyasztás felé.
