Tényleg rövidebb ideig élnek azok, akik kevés szénhidrátot esznek? A kutatók utánajártak

Olvasási idő kb. 2 perc

Úgy tűnik, a kutatók rájöttek arra, mégsem kellene száműznünk az étrendünkből a szénhidrátokat, mert rövidíthet élethosszunkon. Még érdekesebb, hogy ha mégis megtesszük, akkor csak az javít valamennyit a helyzeten, ha a szénhidrátokon kívül valami másról is lemondunk.

Az alacsony szénhidráttartalmú diétákat összefüggésbe hozták a rövidebb élethosszal – kivéve, ha a diétázók elhagyják a húsféléket, és a növényi alapú alternatívákat választják.

Az Egyesült Államokban 15 400 ember adatainak elemzése kapcsolatot talált a halálozás és a szénhidrátbevitel között. A tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek éltek a legtovább, akik energiabevitelük 50-55 százalékát szénhidrátokból nyerték. 50 éves korukban ezek az emberek további 33 évig élhetnek.

Nem kell mellőznünk a szénhidrátokat
Fotó: Thomas Barwick / Getty Images Hungary

Ez egy évvel több, mint azoknál, akik energiájuk 70 százalékát vagy annál többet szénhidrátokból nyerik, és négy évvel több, mint azok várható életkora, akik kalóriájuk kevesebb mint 30 százalékát szerzik be szénhidrátokból. Vagyis sem többet, sem kevesebbet nem éri meg enni 50-55 százaléknál, mert csak ártunk vele magunknak a kutatás eredményei szerint.

Sara Seidelmann, a bostoni Brigham and Women's Hospital munkatársa és kollégái azon töprengtek, hogy az alacsony szénhidráttartalmú diéták során elfogyasztott zsír- és fehérjefajták hozzájárulhatnak-e az élettartam csökkenéséhez.

A részletes adatokba belemerülve úgy találták, hogy amikor az emberek a szénhidrátokat húsra cserélték, például bárányhúsra, sertéshúsra, marhahúsra és csirkehúsra – ez jellemző az alacsony szénhidráttartalmú diétázókra Európában és az Egyesült Államokban –, a halálozás esélye nőtt.

Ugyanakkor az ellenkezője igaz azokra, akik ehelyett növényi eredetű fehérje- és zsírforrásokat ettek, például hüvelyeseket, zöldségeket és dióféléket. Seidelmann szerint a legjobb, ha az esetlegesen kimaradt szénhidrátokat növényi alapanyagokkal helyettesítjük.

A csapat úgy véli, hogy az alacsony szénhidráttartalmú, magas hústartalmú étrend megnövekedett mortalitása a szervezet gyulladásos és oxidatív stresszrendszerére gyakorolt káros hatásai miatt következik be.

Idézőjel ikon

„Ha nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrendet választ az ember a fogyás elősegítésére vagy étkezési szokásként, nagyon fontos ügyelnie arra, hogy a szénhidrátot több növényi alapú étellel helyettesítse”

– jelentette ki Seidelmann.

Ami a túl sok szénhidrátot fogyasztókat illeti, az ő halálozási arányuk magasabb lehet a nagy mennyiségű finomított szénhidrát, például fehér rizs és kenyér fogyasztásával összefüggő anyagcsere-problémák miatt.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?