Az egészséges ember nem mérlegen mérhető, a testsúly mégis meghatározza az egészségünket.
A társadalom derékbősége az urbanizáció tükörképe. Az egész világon megfigyelhető és hazánkban is tendencia, hogy a teltebb idomokkal élők száma területileg ott nagyobb, ahol nagyobb a kínálat a boltokban, ahol szűkebb az élettér, kevesebb a zöld terület, de több az étterem, ahol a munkavégzés ülőmunkához kötött és ahol házi koszt helyett a kantinból vagy gyorsétteremből szerezhető be a hétköznapi betevő.
A testalkat, az adottságok, a gének nem választható tényezők. Van, akit azért csúfolnak kisgyermekként, mert olyan vékony, mint egy ropi, és van, akit azért, mert ketten is elbújhatnak mögötte. Vannak betegségek, örökölhető anyagcserezavarok, amelyek szintén egy életre meghatározott testbe zárják az embert. Mégis hazánkban minden második felnőtt, és ami ijesztő, szinte minden második gyermek a rossz szülői minták, helytelen életvezetési technikák és a mozgásszegény életmód miatt számítanak orvosi szempontból elhízott vagy túlsúlyos embereknek.
A közelmúltban itthoni középiskolások körében végzett felmérések alapján a fiúk közel 50 százaléka, a lányoknak több mint 60 százaléka elégedetlen saját testsúlyával és testképével.
Ugyanilyen százalékos arányban 14 éves korukig már legalább egyszer életükben kipróbáltak valamilyen fogyókúrát, viszont – és a százalékok még mindig ugyanazok – azt nem tudják, hogy hányszor javasolt az ő korukban egy nap étkezni, mennyi folyadékot kellene inni, mennyi a heti mozgásajánlás, nem hallottak még a telítetlen zsírsavakról, élelmi rostokról vagy a táplálkozási piramisról.
A mértéktelenség, a rendszertelen élet, az üres, tapasztalatokat és tudást nélkülöző gyakorlatiasság nem kifizetődő szokások. A különböző fogyókúrák kipróbálása rövid távon hozhat eredményt, de azt is tudjuk, sokkal nehezebb feladat megtartani az eredményt, mint elérni. Az elhízás vagy a túlsúly orvosi szempontból igenis magas kockázati tényezőkkel bírnak. Károsan befolyásolják többek között a vérnyomást, az inzulinrezisztenciát, a koleszterin- és trigliceridszinteket. A legsúlyosabb következmények között szerepelnek szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos daganatok, az epehólyag betegségei, az inzulinrezisztencia kifejlődése miatt kialakuló II. típusú cukorbetegség. Az obezitás további egészségi következményei közé tartoznak a légzési nehézségek, a bőrproblémák, a terméketlenség és az idült izom- és csontrendszeri betegségek is.
Túlsúly vagy elhízás esetében tehát mindenképpen változtatni kell.
De mi jelentheti a megoldást?
- Fogyókúra helyett érdemes inkább testsúly-optimalizálásról beszélni. Utóbbit az is csinálhatja, aki húsz kilogramm feleslegtől szeretne megszabadulni, és az is, aki csak háromtól, de azt sem fogják kinevetni, aki éppen hízni szeretne az ideális testkép eléréséért.
- Fogyókúra helyett jobb életmódváltásról beszélni. Az nem időszakos, hanem egy életre szól. Nem termék van mögötte, hanem tudás. Az életmódváltás megengedőbb is lehet, nem kell cölibátusba vonulni, lehet hódolni az étkezés azon formáinak, amelyek inkább csak élvezetet jelentenek, nyilván ritkán és mértékkel.
- És végül, fogyókúra helyett jobb inkább egészségre való törekvésről beszélni.
Utóbbiba a táplálkozási szokások helyes elsajátítása mellett beletartozik még a hetente végzett rendszeres testmozgás, ami megfelelően kiválasztva és az egyén adottságaira szabva eredményorientált, apró lépésekben, tervezetten halad a végső cél felé. Jelenti még továbbá a lelki egészségre való igényt is, ahol a belső harmóniára nem sokadrangú vágy, hanem a jelen kívánalma, hiszen tudjuk, a stressz és a stresszkezelés hiánya vezet leggyakrabban a nassoláshoz mint pillanatnyi boldogságforráshoz.
Az egészséges ember nem mérlegen mérhető, de a testsúly mégis meghatározza az egészségünket. Az optimális testtömeg meghatározásánál rengeteg hozott és szerzett tényezőt kell figyelembe venni. A tudatos életet élő egyén nem fogyókúrázik, hanem megfontolt, mértékletes, következetes, tanult, tájékozott és törekszik az ideálisra, amely ideát nem trendekhez vagy éppen konvenciókhoz, hanem sokkal inkább önmaga egészséges igényeihez köti.
(A szerző sportrehabilitációs és rekreációs szakember, Rectus diastasis master trainer, a LoveYourBelly módszer kidolgozója.)
