Megdöbbentő, de a sokszor előhívott emlékek könnyebben fakulhatnak. A részletek elvesznek, a lényegi tartalom lesz az, amit sokáig magaddal hordozhatsz emlékeid között. Ez magyarázhatja a tanúk változó tanúvallomásait, amikor sok interjún kell elmondaniuk, mi történt.
Gondoltad volna, hogy minél többször emlékszel vissza egy-egy emlékedre, annál több részletét fogod elveszíteni? A Psych News Daily a glasgow-i és birminghami egyetemek 2021-es kutatását foglalta össze.
A 72 résztvevőnek különböző képeket mutattak, amikhez egy-egy szót is társítottak. Az átlagosan 20 éves alanyoknak közvetlenül a kép-szó párok tanulása után és két nappal később is fel kellett idézniük a képeket a hozzájuk tartozó szó hallatán.
Kétféle kérdést tettek fel nekik: az egyik az észlelési részleteket, a másik szemantikai (jelentésbeli) részleteket kért számon. A résztvevők reakcióidejéből az derült ki, hogy az emberek könnyebben idéznek fel jelentés-, mint észlelési tartalmakat.
A kísérlet megerősíti azokat a memóriateóriákat, amelyek szerint az idő múlásával és a minél többszöri felidézéssel elhalványulnak a felszíni részletek, és egyre inkább csak a lényegi tartalom összefoglalása ragad meg csak az emlékezetünkben.
.
Az egyik kutató, Julia Lifanov az alábbi példával érzékeltette a kísérlet eredményét: „Képzeljük el, hogy egy barátunkkal közös vacsoráról nosztalgiázunk. Rá kell eszmélnünk, hogy nem emlékszünk, pontosan milyen asztaldísz volt előttünk, de pontosan fel tudjuk idézni, mit rendeltünk. Vagy emlékszünk a bárpultossal folytatott csevejre, de arra már nem, hogy milyen inget viselt.”
A 2021-es kísérlet is azt igazolja, a kép-szó párok tanulását követő második napon a résztvevők sokkal lassabban válaszoltak az észlelhető részletekre vonatkozó kérdésekre, amikor olyanokat kérdeztek tőlük, hogy színes vagy fekete-fehér volt-e a kép. Arra viszont sokkal gyorsabban tudtak válaszolni, milyen helyzetet ábrázoltak a képek.
Ez teljesen természetes folyamat.
Az agyunk kiszelektálja, milyen információra lehet szükségünk a jövőben, és a feleslegesnek ítélt részleteket idővel elhagyja.
Ennek tudatában érthetőbbé válik, a szemtanúk visszaemlékezései mi alapján változhatnak többszöri interjúkörök után, illetve bemutatja, hogy miért emlékszünk jobban a vizsgaanyagokra, ha korábban teszteltük magunkat a témában.
3-féle emlékezet van: vizuális, auditív és kinesztetikus memória
Hogy tovább színezzük a dolgokat, érdemes megemlíteni, hogy háromféle emlékezettípus létezik: a vizuális, az auditív és kinesztetikus. Minden ember jobban támaszkodik az egyikre a három közül.
A vizuálisan tanulók könnyebben látják át a dolgok egészét és gyorsabban tanulnak társaiknál. A részletek viszont gyakran elsuhannak mellettük, és nem képesek őket élesen felidézni.
Az auditív tanulók a részleteket jegyzik meg jobban, és az elhangzottak sorrendjét. Ők gyakran akkor érzik magukat kellemetlenül, amikor összegezve kéne előadniuk egy témát.
A kinesztetikus memóriával rendelkezők elsődlegesen az érzésekre fognak emlékezni, amit egy ténnyel vagy történéssel összekapcsolnak. Nem az akadémiai tanulásban jeleskednek, a tapasztalati memóriájuk fejlettebb, még ha sokkal hosszabb távon képesek is az emlékezésre, mint társaik.
A leghatékonyabban tanulók viszont azok, akik mindhárom típusú memóriát egyenlően tudják elérni magukban.
Bármelyik is legyen a számodra domináns emlékezettípus, amlékeid valószínűleg ugyanúgy fakulni fognak az idővel és a sokszori visszaemlékezéssel. Nem is baj, hiszen vannak dolgok, amiket jobb is elfelejteni.
