Az anyagcserénk 1 éves korunkban a leghatékonyabb, és 60 éves korunk után indul hanyatlásnak
Az emberi test energiahasználatát vizsgáló új kutatás szerint a középkorúak által felszedett kilókat nem foghatják többé a lassuló anyagcserére.
A vizsgálatot 29 ország 6400 emberén végezték, akik közül a legfiatalabb 8 napos, a legidősebb pedig 95 éves volt. A kutatók arra jutottak, hogy az anyagcsere életünk derekán sziklaszilárd, és még nem indul hanyatlásnak, ahogyan azt eddig hittük.
Az új eredmények szerint anyagcserénk egyéves korunkban van a csúcson, 20 és 60 éves korunk között stabil, és csak ez után kezd kérlelhetetlenül hanyatlani. A vizsgálat új, meglepő információkkal szolgál az emberi szervezetről.
Kigyúrt testek
A metabolizmus, azaz az anyagcsere a szervezetünket üzemeltető kémiai folyamatok neve. Minél nagyobb a test, legyen szó akár pompás izmokról, akár rengő hastáji zsírpárnákról, annál több energia kell a megfelelő működéséhez. A kutatók a méréseiket a testmérethez igazították, hogy az egyes emberek anyagcseréjét kilóról kilóra összehasonlíthassák. A Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint az anyagcsere négy szakaszra osztható:
1. A születéstől egyéves korig tartó szakaszban az anyagcsere az anyáéval megegyezőről átáll a felnőttekétől 50%-kal magasabb csúcsértékre.
2. Ezután egy fokozatos lassulás következik, amely 20 éves korunkig tart, és a rengeteg kamaszkori változás ellenére nincs benne kiugró szakasz.
3. 20 és 60 éves korunk között nem történik változás.
4. 60 éves kor fölött pedig tartós hanyatlás indul el, évenként egyre kevésbé működik az anyagcserénk, és 90 éves korunkra 26%-kal alacsonyabb, mint életünk derekán.
„Eddig nem láttuk így át a képet, és nagyon meglepőnek találtuk – mondja John Speakman, az Aberdeeni Egyetem professzora. – Számomra az a legmeglepőbb, hogy a felnőtt életünk során egyáltalán nincs változás. Így ha a 40-es, 50-es éveink folyamán terebélyesedni kezdünk, többé nem foghatjuk a lassuló anyagcserére.”
Gyermekkori alultápláltság
Ami még meglepő, az az, amit a vizsgálat nem mutatott ki. Nem volt nyoma megnövekedett anyagcserének sem a kamaszoknál, sem a terhesség során, és nem tapasztaltak lassulást a menopauza idején. Az első életévek gyors anyagcseréje rámutat arra is, milyen fontos ez az időszak a fejlődés szempontjából, és hogy miért lehetnek a gyerekkori alultápláltságnak az egész életre kiható következményei. „Amikor az emberek az anyagcseréről beszélnek, általában a diétákra és a sportolásra gondolnak – ám ennél sokkal többről van szó: a szervezetünk, a sejtjeink munkájáról – magyarázta Herman Pontzer, a Duke University professzora a BBC Newsnak. – Egyéves korunkban a sejtjeink hihetetlenül szorgosak, és a korral való hanyatlás valójában azt jelzi, hogy a sejtjeink egyre kevésbé működnek.”
Gyógyszeradagolás
A kutatók szerint az anyagcsereváltozás az egészségügyre is hatással lehet. Pontzer professzor szerint segíthet felfedni a rák terjedésének változásait az anyagcsere változásával, és hogy a gyógyszerek adagolása változtatható-e a különböző fázisokban. Az anyagcserét módosító gyógyszerek pedig akár a különféle betegségeket, sőt magát az öregedést is lassíthatják. A kutatók szerint nem lehet véletlen, hogy az öregkori betegségek akkor ütik fel a fejüket, amikor az anyagcsere lassulni kezd.
Elhízási járvány
Érdekes módon nagyon kis különbséget találtak a kora felnőttkor és a középkor teljes energiafelhasználása között. A fejlett országokban a legtöbb ember élete derekán (és a sajátján) kezd elhízni. A vizsgálat szerint azonban ezt nem az energiafelhasználás csökkenése, hanem a túlzott energiabevitel okozza. Dr. Soren Brage, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint nemcsak a fosszilis üzemanyagok elégetése jelentette globális energiaválságra kell odafigyelnünk, hanem a testünk energiaválságára is, amelyet az okoz, hogy nem égetünk el elég kalóriát.
