Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A testtömegindex hasznos mérőszám, de olykor csalóka lehet: előfordul, hogy az átlagosnál magasabbnak számító BMI-értékkel rendelkezel, mégsem vagy túlsúlyos, sem egészségtelen. Mutatjuk, mi lehet ennek az oka.
A testtömegindex (body mass index = BMI) egy 19. században kifejlesztett, napjainkban is népszerű mérési módszer, amelyet széles körben alkalmaznak az ideális testsúly meghatározására, illetve a túlsúlyosság vagy egészségtelen soványság megállapítására. A BMI-érték kiszámításához a kilogrammban megadott testtömeget kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével (az interneten számos BMI-kalkulátor található, melyek segítségével könnyen megállapíthatod, hol helyezkedsz el a skálán).
A gyakran univerzális mértéknek tekintett BMI képlete ugyanakkor több helyen is hibádzik: a magasabb embereket szisztematikusan kövérebbnek, az alacsonyabbakat soványabbnak mutatja, nem kalkulálja bele a mértékbe a testtömeget alkotó összetevőket (zsírból vagy izomból rakódtak rád a kilók?), az életmódbeli tényezőket, az öröklött genetikai hátteret, az életkorból és a nemből adódó különbségeket és még sok egyebet. Előfordulhat, hogy a kiszámolt BMI-érték alapján az egészséges tartományban mozogsz, valójában mégis plusz kilókkal rendelkezel, vagy épp az ellenkezője: testtömegindexed alapján túlsúlyos vagy, valójában azonban a teljesen normális kategóriába esel.
A Medium Insider blog cikke összegyűjtött hat tényezőt, amelyekből arra következtethetsz, hogy hiába mutat a kelleténél magasabb számot a BMI-értéked, nincs okod aggodalomra.
#1 A derekad szűkebb 89, illetve 102 centinél
Derékbőséged jóval többet árul el az egészségedről, mint a testtömegindexed – állítják a szakemberek. A nőknél átlagosan 89 centis, a férfiaknál 102 centis derékméret fölött beszélhetünk túlsúlyról, az ennél sokkal bőségesebb derékkal rendelkezőknél pedig komoly egészségi problémák léphetnek fel: a hastájékon felhalmozódott zsír ugyanis létfontosságú szerveket károsíthat, növelve a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és más hasonló gondok kialakulásának kockázatát.
#2 Csípőre és nem hasra hízol
Nem mindegy tehát, hol raktározódik a felesleg: kutatások bizonyították, hogy sokkal hajlamosabbak az előző pontban felsorolt betegségekre azok, akiknek a hasán jelenik meg úszógumi, mint azok, akik a testük más területén – például a csípőn, a combon – halmozzák fel a plusz kilókat.
#3 Izomból és nem zsírból vannak a plusz kilóid
A testtömegindex legnagyobb hiányossága, hogy semmilyen módon nem képes különbséget tenni a zsír- és az izomtömeg között, vagyis nem ad információt arra vonatkozóan, miből is épülnek fel a plusz kilók. Előfordulhat, hogy egy élsportoló, vagy akár egy rendszeres testmozgást végző, konditerembe járó személy BMI-értéke a normálisnál magasabb értéket mutat, mégis kizárható, hogy az illető elhízott lenne.
#4 Rendben van a vérnyomásod, koleszterinszinted
A BMI szintén nem veszi figyelembe az elhízással általában járó egészségi problémák meglétét vagy éppen nem meglétét: létezhet ún. metabolikusan egészséges elhízás, amikor hiába jelennek meg plusz kilók, azok szövődményeit nem, vagy csak kismértékben lehet megfigyelni az érintetteken (habár a metabolikusan egészséges elhízás létezését egyes szakemberek már cáfolják).
Érdemes a BMI-értéket más mérési eredményekkel együtt, azokkal összevetve vizsgálni: előfordulhat, hogy testtömegindexed alapján az egészségtelen, túlsúlyos kategóriába esel, a vérnyomásod, koleszterinszinted és más, a tested egészségi állapotáról árulkodó vizsgálati eredmények azonban teljesen rendben vannak. Fontos, hogy ne csupán egyetlen mértéket vegyél figyelembe, hanem a többféle vizsgálat alapján kialakuló összképre koncentrálj.
#5 Egészségesen élsz és rendszeresen mozogsz
Az életmódbeli tényezők szintén nem megállapíthatók pusztán a BMI-érték alapján: lehet, hogy a normálisnál magasabb a testtömegindex-értéked, de rendszeresen sportolsz, általánosságban aktív életet élsz – ebben az esetben pedig kisebb az esélye az egészségi problémák kialakulásának, mint olyan személyeknél, akik hiába rendelkeznek alacsonyabb BMI-vel, mozgásszegény életet élnek és nem ügyelnek a fittségükre, fizikai jóllétükre.
#6 Idősebb korban nem gond néhány plusz kiló
Kutatások szerint azok az idősek, akik egy kicsivel túlsúlyosabbak az átlagnál, tovább élnek, mint az egészségtelenül sovány kortársaik – az okot azonban egyelőre nem sikerült megfejteni. A szakemberek úgy vélik, az idősebbeknek jót tesz, ha rendelkeznek pár plusz kilóval, de ezt nem szabad félreérteni: nem elhízásról (30 feletti BMI-értékről), hanem pusztán enyhébb túlsúlyról van szó, ezért ebben az életkorban is ugyanúgy érdemes odafigyelni az alakra és az egészségre.
