Nem a te hibád, ha semmibe vesznek, de lehet rá jól reagálni

Annyiféleképpen vehetik az embert semmibe, nézhetik levegőnek. Mit lehet ezzel kezdeni úgy, hogy meg is szüntessük ezt a megalázó érzést okozó helyzetet, és ne is tűnjünk túl sértődékenynek vagy követelőzőnek?

Megtörténtek-e már ezek veled? – teszi fel Martin Nemko a kérdést, aki a Psychology Todayen rendszeresen oszt meg az élet praktikus elviseléséhez és megkönnyítéséhez használható gondolatokat. Szóval volt-e olyan veled, hogy 

  • ezer évig tart, mire a férjed vagy a főnököd válaszol egy üzenetedre, ha egyáltalán méltóztatik rá válaszolni?
  • jelenlétedet, erőfeszítésedet adottnak veszi valaki, miközben neked rengeteg munkád és energiád van abban, hogy a kedvére tegyél?
  • rohansz, hogy odaérj egy találkozóra vagy megbeszélésre, és a másik el sem jön?
  • álláspályázatodra nem kapsz választ?

A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny

– írja Elie Wiesel, és mindenki, és aki érezte már szörnyen magát a fentiekhez hasonló esetek miatt, érzi ezt maga is. Ha az embert semmibe veszik, nem törődnek vele, nem kommunikálnak vele, cseppet sem éreztetik, hogy fontos lenne, az nagyon fájdalmas érzés.

Írj nekünk

Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol. 

Ha valakit sokszor semmibe vesznek, az hajlamos önmagát is értéktelennek érezni. Akin gyerekként gyakran átnéztek a szülei, akivel nem törődtek, akivel nem éreztették, hogy fontos, az később is gyakran megtapasztalhatja ezt az érzést. A hiány benne maradhat. Mások azt gondolhatják, hogy lehet, hogy ők azok, akik túl sokat akarnak – nem szeretnének túlságosan követelőzőnek tűnni, és inkább azon vannak, hogy elnyomják magukban a rossz érzést, amit az okoz, hogy a másik ember nem reagál rájuk. Csomó tépelődés, bánkódás történik a világban emiatt. Nagyon sokszor pedig egyáltalán nem abban van a hiba, akit semmibe vesznek, mégis úgy érzi. És szenved tőle.

Azt érdemes megvizsgálni magadban, hogy hogyan vagy ezzel a semmibe vettek érzéssel, nem túl gyakori-e. Ez esetben önismereti munkával, terápiával fel lehet tárni, hogy mi az a régi hiány, az a nem szerencsés mintázat, ami kiválthatja ezt. Nemko azt mondja, hogy azért az esetek nagy részében semmi baj nincs az emberrel, azzal, akin keresztülnéznek, hanem ez a stílus egész egyszerűen kortünet. Munkahelyi viszonylatban a kedvesség és udvariasság inkább ritkaságszámba megy, és az élet egyéb területein is hajlamosak vagyunk csak a saját dolgainkkal törődni, a másik emberrel meg kevésbé. Nemko az ignorancia kiáltó példájaként azt mutatja be cikkében, hogy egyszer írt egy blogposztot, hogy 100-500 dollárt adományozna annak, akinek igazán nagy szüksége van rá, és még erre a felhívásra is csak egy választ kapott. Pénzt adott volna, de nem írtak neki.

Nem benned van a hiba
Nem benned van a hibaisitsharp / Getty Images Hungary

Szóval sajnos ilyen közönyös, a másikkal kevéssé törődő világban élünk. Amit azért jó megjegyezni, hogy ne higgyük, hogy velünk van a baj. De belenyugodni nem kell! Az embernek érdemes kiállnia a saját érdekeiért, és kérnie azt, amire szüksége van. Lássunk néhány példát, hogy hogyan lehet a fenti helyzetekre megoldást keresni.

A főnököd nem reagál az üzenetedre

Ugye, vele szemben szeretnél a legkevésbé túlérzékenynek vagy nehéz kollégának tűnni, de azért mégis tudtára lehet adni, hogy mit szeretnél, hiszen talán fogalma sincs róla. Például így: Mindenkinek megvan a saját bogara, és be kell valljam, én elég frusztrált leszek attól, ha nem kapok választ a fontos leveimre. Tudom, hogy sok dolgod van nagyon, de nagyon nagyra értékelném, hogy ha lehetséges, akkor mondjuk 24 órában belül tudnál reagálni a leveleimre. Elég csak annyit, hogy „látom, egy héten belül jelentkezem majd ezzel kapcsolatban”.

Adottnak vesz valaki, akinek a kedvében igyekszel járni

Egy tapintatos kérés itt is segíthet: Mindig igyekeztem a kedvedben járni, de úgy tűnik, nem voltam nagyon sikeres ebben. Kicsit elhanyagoltnak érzem magam. Például én figyelek rád, amikor elmondod, hogy mi történt veled, de úgy érzem, hogy te nem figyelsz rám, amikor én beszélek.

Nem jön el a találkozóra

Ne következtess elhamarkodottan! Lehet, hogy tényleg valami halaszthatatlan dolog jött közbe, vagy hirtelen tüzet kellett oltani. Kérdezd meg: Jól vagy? Amikor nem jöttél el, megijedtem, hogy valami baj történt… Ha tényleg csak elbénázta a dolgot, akkor lehet, hogy rögtön szabadkozni kezd. Állj ellen a kísértésnek, hogy azt válaszold: semmi baj. Inkább valami olyasmit mondj, hogy megtörténik az ilyen. Ezzel nem sugallod azt, hogy neked mindegy, és veled bármikor meg lehet ezt csinálni, de nem is vagy támadó vagy számonkérő.

Nem kapsz választ az álláspályázatodra

Hát ez nagyon dühítő, hiszen fontos lenne neked a munka, és sok energiát tettél a pályázat elkészítésébe. Ugyanakkor nagyon gyakori is. Ha nagyon sok életrajzot kapnak, vagy nincs megfelelő mennyiségű ember az életrajzok kezelésére, akkor ez bizony sajnos sok helyen elmarad. Mindenképpen érdemes utánakérdezni, felhívni őket vagy e-mailt írni: izgatott vagyok az álláspályázat miatt, mert nagyon tetszik a munkakör és úgy érzem, alkalmas is vagyok rá. Még számíthatok arra, hogy figyelembe veszik a jelentkezésem?

A legfontosabb, hogy – bármilyen helyzetben is fordul elő ilyesmi – emlékeztessük magunkat, hogy magunkat tudjuk kontrollálni, másokat nem. Azt, hogy hogyan érzünk magunkkal kapcsolatban, ne tegyük csak attól függővé, hogy milyen visszajelzéseket kapunk. Az értékünket nem az adja, hogy más, esetlegesen önhitt és csak magával törődő akárki hogyan bánik velünk.

Oszd meg másokkal is!
Mustra