Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alacsonyabb a szívbetegségek kockázata azoknál az embereknél, akik gyakran szaunáznak vagy vesznek forró fürdőt, de vannak bizonyos szempontok, amiket érdemes szem előtt tartani, mielőtt fejest ugranánk a plusz fokokba.
A fürdőkádban való ázás vagy a szaunázás kellemes kikapcsolódás, főleg az őszi-téli időszak beköszöntével. Ráadásul így összeköthetjük a kellemeset a hasznossal, hiszen több tanulmány is bizonyította már, hogy mindkét tevékenység hozzájárulhat a szívroham és az agyvérzés megelőzéséhez.
„A forró fürdő és a szauna hatására az ereink kitágulnak, ez pedig a vérnyomás csökkenését eredményezi” – mondja dr. Adolph Hutter, a Harvard professzora. A szív által pumpált vér mennyisége is emelkedik ilyenkor, ez pedig növeli a szív terhelését.
Kádfürdőzés
Egy nemrégiben készült japán tanulmány több mint 30 ezer ember állapotát követte nyomon mintegy 20 éven keresztül. A vizsgálat kezdetén a résztvevők beszámoltak a fürdőzési szokásaikról, valamint felmérték az általános egészségi állapotukat is. A kutatók három csoportra osztották őket: azokra, akik hetente maximum kétszer, azokra, akik heti három-négy alkalommal, és azokra, akik majdnem mindennap fürdenek. A megkérdezettek 72 százaléka egyébként az utóbbi csoportba tartozott.
Az eredmények szerint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 28 százalékkal, a stroke kockázata pedig 26 százalékkal alacsonyabb azok körében, akik majdnem mindennap kádfürdőznek. Ehhez az eredményhez a tudósok figyelembe vették a szív egészségére hatással levő egyéb tényezőket is, mint az étrend, a testmozgás és a dohányzásról való leszokás. Az eredményeket nem befolyásolta a fürdővíz pontos hőmérséklete (40 és 42 fok között).
Finn szauna
A szaunázás hagyománya évezredekre nyúlik vissza. A finnek hetente átlagosan két-három alkalommal szaunáznak, és legfeljebb 20 percet tartózkodnak a kabinban. Számos tanulmány összekapcsolta már a rendszeres szaunahasználatot a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a hirtelen szívhalál és a stroke kockázatának csökkenésével. De amellett, hogy a meleg jó hatással van a szervezetünkre, érdemes kiemelni azt is, hogy a szaunázással járó lazítás, kikapcsolódás hozzájárul egy stresszmentesebb, ezáltal egészségesebb életmódhoz.
Légy óvatos!
Úgy tűnik, hogy a szaunázás és a meleg fürdőzések összességében segítenek megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Vannak viszont esetek, amikor érdemes kerülni az említett tevékenységeket.
Azoknak a 70 évnél idősebb embereknek, akiknek amúgy is alacsony a vérnyomásuk, nagyon óvatosnak kell lenniük. Ha a víz vagy a szauna hőmérséklete túl magas, a vérnyomás túlságosan lesüllyedhet, ez pedig szédüléshez vagy agyvérzéshez is vezethet. Krónikusan alacsony vérnyomásról beszélhetünk, ha a vérnyomás első, azaz szisztolés értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t. Ilyen esetekben a 37 és 40 fok közötti hőmérséklet javasolt, és érdemes fokozatosan beleengedni a testünket a vízbe.
A finn szauna hőmérséklete általában 80 fok körüli. Ha minden oké, akkor is legfeljebb 15-20 percet maradj bent, alacsony vérnyomás esetén pedig még ennél is kevesebbet. Ha szédülni kezdesz, romlik a közérzeted, menj ki, ülj le és igyál egy kis vizet.
