A hízásnak lehetnek endokrinológiai okai, tehát a mirigyek megváltozott működése miatt is növekedhet a súlyunk, de állhat a háttérben pszichológiai, lelki probléma is, és természetesen az egészségtelen, mozgáshiányos életvitel és a túlevés is gyakori tényező.
Dr. Káposztás Zsolt, a Duna Medical Center sebésze szerint az elhízás betegség, a csőgyomorműtét pedig nem elsősorban szépészeti beavatkozás, hanem életminőséget javító, az elhízásból adódó szövődmények mérséklését célzó műtét. A gyors fogyás pedig veszélyes lehet, különösen, ha 50-60, akár még ennél is több kilótól szeretnénk megszabadulni minél rövidebb idő alatt.
Miért veszélyes az elhízás?
Ha BMI-ben (testtömegindex) határozzuk meg az elhízást, akkor a 18,5 és 24,9-es érték a normális, 25-30-ig túlsúlyosnak számítunk, 30-35 értéknél már 1-es fokú, 35-40-es BMI esetén 2-es fokú elhízásról beszélünk, 40 felett pedig 3-as fokú obezitást jelent.
Ahogy jönnek fel a kilók, egy idő után követik őket a társbetegségek is, ezzel elindul egy ördögi kör. Ha valaki kevesebbet tud mozogni, de az étkezési szokásai nem változnak, egyre kövérebb lesz. Az elhízás anyagcsere-problémákat is okoz, csökken a várható élettartam, a különböző daganatos betegségek is hamarabb alakulnak ki, nem beszélve arról, hogy ha bármilyen műtétre van szükség, sokkal nagyobb a rizikó altatásnál és a beavatkozás során is. Az operációk pedig gyakran elkerülhetetlenek, hiszen a túlsúly miatt az ízületek sérülnek, a porcok jobban kopnak. Az elhízás miatt a betegek nem tudnak rendesen lélegezni, könnyen kialakulhat alvási apnoe is. Az asztma, a magas vérnyomás és cukorbetegség előfordulása is fokozott, ami végeredményként a szív komolyabb megbetegedéséhez vezet.
Miért viseli meg a szervezetet a gyors fogyás?
A túl gyors fogyás általában sajnos nem tartós, ezenkívül megviseli a szervezetet is. Az anyagcsere-változások miatt adott esetben változhat a cukorháztartás, a szénhidrátháztartás, a zsírok háztartása. A gyors súlycsökkenés, az anyagcsere-változások gyakran izomtömeg-veszteséggel is járnak. A drasztikusan alacsony kalória- és szénhidráttartalmú diéta lelassítja az anyagcserét is, amely a diétát követően is úgy marad. A vitaminok és nyomelemek bevitele is mérséklődhet így, ez gyengeséghez, az immunrendszer problémáihoz, hajhulláshoz, izomgörcshöz vezethet. Az anyagcsere-változások, a vérnyomás gyors változása és esetlegesen a gyors és agresszív diéta miatt kialakult alultápláltság szívproblémákhoz, arrhythmia kialakulásához vezethet.
Mi történik a csőgyomorműtét során?
A műtét laparaszkópiával történik, tehát minimális vágással jár, amikor az egy-másfél literes gyomor 80-85 százalékát eltávolítják, a megmaradó rész pedig egy körülbelül 1,5 dl-es csőgyomor lesz. A beavatkozással az éhséghormont termelő középső-felső gyomorrészt veszik ki, így nemcsak a térfogat lesz kisebb, ezzel kevesebb ételt befogadó, de az étvágy is csökkenni fog.
A kisebb gyomor tehát azt jelenti, hogy többször tudnak a páciensek kevesebbet enni, így indul el a fogyás folyamata. Természetesen a diétával együtt jár a mozgás bevezetése az életmódba, amivel párhuzamosan új hozzáállás is szükséges. A fogyás gyorsan elindul a műtét után, de nem cél a villámgyors súlyvesztés: „Másfél-két év alatt 60-80 kg mehet le biztonságosan, fokozatosan. Ne azt várja senki, hogy gyorsan menjenek le kilók, mert az nem egészséges” – hangsúlyozza a szakember.
A műtét után elengedhetetlen az utánkövetés, hiszen mint minden betegségnél, az elhízásnál is fontos, hogy teljesen meggyógyuljanak a páciensek. Ez viszont már nem a sebész, hanem a dietetikus, pszichológus és obezitológus feladata. A közös munkával a csőgyomor hosszú távú eredményeket hozhat, tartós fogyáshoz vezethet.
