A sérv lehet velünk született, de kialakulhat később is, főként nagyobb terhelés miatt vagy bizonyos műtétek után. Előfordul, hogy magától visszahúzódik, így nem kell műteni, súlyosabb esetekben viszont elkerülhetetlen az orvosi beavatkozás.
Szerencsére ma egy sérvműtét már nem jelent nagy kiesést sem az iskolából, sem a munkából, és az operációk során használt korszerű hálók alkalmazásával a kiújulás esélye is jelentősen csökkenthető. Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, mi a teendőnk, ha sérv gyanúja áll fenn.
A hasi eredetű sérv a hashártya kitüremkedése, amely a hasfal gyenge pontjain alakul ki. Találkozhatunk vele a lágyék, a köldök, az egyenes és oldalsó ferde hasizmok találkozásánál, de előfordulhat műtéti hegben és a rekeszizomban is. Gyermekkorban a veleszületett, fiatal- és felnőttkorban a lágyék- és köldöksérvek a gyakoriak, időskorban pedig jellemzően műtétek után fordulnak elő.
A velünk született sérv
Ebben az esetben a hasfal és az izmok nem tapadnak megfelelően össze. Újszülötteknél a köldöksérv rögtön a köldökcsonk leválása után jelentkezik, ha magzati életkorban a köldökgyűrű nem záródik megfelelően. Mivel ez gyakorlatilag nem okoz problémát, nem is igényel sürgős beavatkozást. A legtöbb köldöksérv a gyerek felállása után magától bezáródik, azonban ha ez mégsem következik be, a gyerek 4-5 éves kora után szükséges a műtéti beavatkozás. A veleszületett sérv másik oka az lehet, hogy magzati életkorban a fejlődő herék nem sokkal a születés előtt levándorolnak, majd átbújnak a hasfalon és leereszkednek a herezacskóba. A vándorlással maguk után húzzák az őket szolgáló ereket, az ondóvezetéket és – mint valami zsákot – a hashártyát. Ha ez a hashártyazsák nem záródik el, sérvtömlő lesz belőle, amelybe belek csúszhatnak.
Előfordulnak a rekeszizmon is sérvek, ennek két fő formáját különböztetjük meg: a bal rekeszen hátul előforduló esetében rögtön a születés után jelentkezhetnek légzési problémák, aminek oka, hogy a rosszul fejlett rekeszizom nem mozog megfelelően. A másik fajtája a rekeszizom jobb oldalán elől helyezkedik el, a máj egy része kerül a mellkasba, ilyenkor a gyerek sokáig tünetmentes.
A később kialakult sérv
Ennek oka a legtöbb esetben egy nagyobb sérülés vagy terhelés, ilyenkor az izomzat reped meg, amit egy kitüremkedés jelez. Férfiaknál a lágyéksérv gyakoribb, ami részben a nagyobb terhelés és a medence alakja miatt alakul ki. A nőknél gyakrabban fordul elő combsérv. Jó hír, hogy kezdődő, kis sérv még megfelelő gyakorlatokkal, az izmok megerősítésével karbantartható, ezzel pedig akár a műtét is elkerülhető. Ilyen esetekben is nagyon fontos, hogy elmenjünk orvoshoz, hiszen a szakember nemcsak a sérv súlyosságát állapítja meg, hanem azt is, hogy nincs-e más, ezzel együtt fennálló vagy erre hajlamosító betegségünk.
Ha műtétre kerül sor, akkor sem kell megijednünk, hiszen a laparoszkópos beavatkozás esetén csak pár centis heg marad, és a speciális, belső kamerával a sebész háromszorosára nagyítva látja a problémás területet, így a nehezebben elérhető részeket is pontosabban, célzottan tudja kezelni. Amikor a saját szövetek nem elég erősek, speciális, szintetikus vagy biológiai anyagból készült hálók segítségével támaszt, erősítést kapnak műtétkor. Ma már a hálókat célzottan az izom, a hasfal vagy a hashártya alá teszik, ezek a saját, gyenge szöveteket erősítik meg. Megfelelő technikával és korszerű hálók alkalmazásával kevés az esélye annak, hogy a sérv kiújuljon.
Speciális hálóval segítenek
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen hálót használnak. Ha a sérvnyílás túl nagy, akkor ezt például biológiai, szövetbarát hálóval kell pótolni. Előfordulhat az is, hogy a háló a belekkel érintkezik, ilyenkor különleges bevonatú hálókat alkalmaznak, ami megakadályozza a belekkel való összenövést. Léteznek olyan hálók is, amelyek részlegesen vagy teljesen lebomlanak az operációt követően. Természetesen vannak esetek, amikor nincs szükség a műtétnél hálóra, például jó izomzattal rendelkezőknél vagy terhesség előtt. Utóbbi esetben annak érdekében, hogy a hasfal rugalmasságát megőrizzék, ha lehetséges, háló nélküli megoldást alkalmaznak.
Kisebb, hálós, laparoszkópos sérvműtétet követően a beteg a beavatkozás után 6 órával, kísérettel már haza is mehet, és akár egy héttel később munkába is állhat. Fizikai munkát, teljes terhelést azonban csak 3-4 héttel a műtétet követően javasolt végezni. A sérvműtétet követően a legfontosabb fázis a háló teljes beépülése, ez körülbelül 4 hétig tart. A műtét után közvetlenül ágynyugalom javasolt a bevérzések elkerülése miatt, de a mozgást már másnap el lehet kezdeni. A második héttől vissza lehet állni a megszokott, hétköznapi életvitelre, a harmadik héttől kezdve már nem tilos a könnyed kocogás, kerékpározás. Teljes terhelés a műtét utáni 4-6. héttől lehetséges.
