Soroush Vosoughi, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója 126 ezer közzétett történetet elemzett. A posztot történetnek tekintették, ha valamilyen állítást támasztott alá, de nem kellett hiteles hírportálhoz kapcsolódnia. A megdöbbentő eredményekről a New Scientist számolt be.
Még egy ok, hogy ne higgy el mindent
A kutatókat is meglepte, amit tapasztaltak. Az álhírek gyorsabban és szélesebb körben terjednek, mint a valós információ, függetlenül a témától. A valódi híreknek hatszor annyi időbe telt elérni az 1500 megosztást, mint az álhíreknek, amiket egyébként 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel osztottak meg. A legtöbb valótlan információ politikai témájú volt.
Annak ellenére, hogy rengeteg bot van a közösségi oldalakon, a valós felhasználók sokkal nagyobb eséllyel osztják meg az álhíreket, mint ezek az automatizált fiókok. A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogy mennyiben járulnak hozzá a botok a valótlan információk terjedéséhez, azonban az eredmények szerint ezek ugyanolyan arányban osztanak meg álhíreket, mint valódiakat.
Az emberek sokféle okból adják tovább a valótlan dolgokat. Az egyik legvalószínűbb, ha a poszt erős érzelmeket – például meglepetést vagy undort – vált ki a felhasználóból. Vannak azonban, akik nem azért osztják meg ezeket az információkat, mert igaznak hiszik őket, hanem sokkal inkább azért, mert úgy gondolják, hogy a követőik ezt akarják hallani.