Bár a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma folyamatosan nő, az ezzel összefüggő halálesetek száma szerencsére csökkenni látszik, persze megnyugodni azért nem szabad. 2015-ben csak Európában több mint 85 millió ember szenvedett ilyen jellegű betegségektől, úgyhogy érdemes mindent megtenni egészségünk megőrzése érdekében. A Science Alert mérte fel a lehetőségeinket.
Közös cél a megelőzés
Szerencsére az egészségügyi ellátás fejlődésének köszönhetően egyre kevesebben halnak meg kardiovaszkuláris betegségek miatt, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyre többen élnek együtt a problémákkal, amelyek nemcsak hirtelen halálhoz vezethetnek, de jelentősen rontják az életminőséget is.
Az Európai Unióban a szív- és keringési megbetegedésekkel kapcsolatos egészségügyi költségeket évi 230 milliárd euróra becsülik, ez alapján pedig kijelenthetjük, hogy a kardiovaszkuláris betegségek kezelése a világ egyik legjelentősebb egészségügyi célja.
De mit tehetünk ellene? A megelőzés érdekében elengedhetetlen a minél egészségesebb táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, valamint a dohányzás kerülése. Mindhárom tényező több előnnyel jár, hiszen nemcsak a betegségek kialakulásának kockázatát csökkentik, de hozzájárulnak az életminőség javulásához is.
Diéta a szív egészségéért
Ha valamilyen kardiovaszkuláris betegséggel diagnosztizálnak, valószínűleg az első dolog, amin változtatni fogsz, az étrended. Vannak diéták, amik egyfajta iránymutatást adnak az egészséges ételek világában. Ilyen például a mediterrán étrend, ami amellett, hogy a kiegyensúlyozottságra törekszik, elősegíti a zöldségek és gyümölcsök, valamint az alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztását. Jótékony hatását az 1950-es évek óta számos tanulmány igazolja.
Emellett az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő vegán étrend is segíthet a betegségek kialakulásának csökkentésében. Annak eredményeképpen, hogy a vegán étrendet követők semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak – nem, tejet és tojást sem –, hosszú távon jobban járnak, hiszen alacsonyabb a koleszterinszintjük, mint azoknak, akik fogyasztanak húst.
De melyik a tuti módszer?
Egy tanulmány nemrég összehasonlította a mediterrán és a növényi alapú étrend rövid távú hatásait. Az eredmények szerint mindkét választással jól járunk, bár más-más okok miatt. A mediterrán diéta jelentősen javítja a vénák és artériák nitrogén-oxid-ellátását, ami elengedhetetlen az érrendszerünk egészségének megőrzéséhez. A szervezetünk nitrogén-oxid-ellátása az idő múlásával csökken, ami hozzájárul a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásához, ezért tényleg nagyon jó hír, hogy a mediterrán diéta kedvezően hat a folyamatra. Tanulmányok szerint a vegán étrend pedig nagyban hozzájárul a koleszterinszint csökkenéséhez, emellett azonban érdemes odafigyelni számos fontos mikrotápanyag – például a B12-vitamin és a jód – mennyiségére is, hiszen ezek olyan vitaminok és ásványi anyagok, amelyekre a szervezetünknek csak kis mennyiségben van szüksége, azonban hiányuk komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.
Összességében a tanulmányból úgy tűnik, hogy a szívbetegségek megelőzésének szempontjából valamivel jobban járunk, ha a mediterrán diéta mellett tesszük le a voksunkat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyrészt érdemes minél több növényi eredetű ennivalót fogyasztanunk, így zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonát és magvakat, másrészt érdemes vaj helyett olívaolajat és só helyett több zöld fűszert fogyasztanunk. A vörös hús, így a sertés és a marha jobb, ha csak havonta néhány alkalommal kerül az asztalra, míg a hal és a szárnyas simán jöhet hetente kétszer. Ja, és persze az alkoholfogyasztást is jó, ha mérsékeljük, hetente maximum néhány pohár vörös bort engedjünk meg magunknak.
A kutatások eredményei szerint egyébként a legfontosabb szempont ismét a kiegyensúlyozottság, és az tűnik a legjobb megoldásnak, ha az éppen népszerű trendek helyett a szervezetünk igényei alapján étkezünk. Fontos, hogy – bármelyik étrend mellett is tesszük le a voksunkat – megfelelően tájékozódjunk az egészségügyi hatásairól, és nézzünk utána, hogy milyen egészségesebb alternatívákra cserélhetjük a hűtőszekrényünk tartalmát.
