Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az Európai Unió piacán elvileg nem fordulhat elő növekedést serkentő hormonnal kezelt hús, külföldre utazva - különösen Amerikában járva-kelve -, azonban megeshet, hogy pimpelt marhába botlunk. De mi a teendő ilyenkor? Rémülten dobjunk el mindent, mert a nemi hormonoktól korai pubertása lesz a gyereknek?
Vajon mit tenne a szervezeteddel, ha te is azt a génkezelt, gyorsan nagyra növő lazacot fogyasztanád, mint a kanadaiak? És ha olyan szarvasmarha húsát eszed, ami 15 százalékkal több tejet ad, mint hagyományosan nevelt társai? Nem ritka az agrárszektorban, hogy a hozamszaporítás érdekében különféle adalékokkal segítik az állatokat: e célból szokták alkalmazni pl. az antibiotikumot, valamint az EU-n kívül – főként Amerikában – a nemi és növekedési hormonokat.
De veszélyesek ezek a szerek? Mit csinálnak a testedben? Egyáltalán átkerül például a hormonozott állat tejével? Az élelmiszeripar szerint nem, és ezt állítja az Egyesült Államok Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) is. Mint szinte mindent, úgy persze ezt is kutatták a tudósok, ám egyelőre nem túl sokan. Hogy miért? Például azért sem, mert honnan tudni, hogy a szervezetre a hozzáadott hormonok vagy az amúgy is benne találhatóak hatnak-e úgy, ahogy?
Növekedési hormonok
Az FDA 1993-ban engedélyezte a rekombináns szarvasmarha növekedési hormon (rBGH) használatát. A szintetikus hormon fejőstehenekbe injekciózva szaporítja a tej mennyiségét, alkalmazása pedig aggodalmat kelthet a hormon miatt agonizálókban, írja a Health.com. A cikk szerint magának az rBGH-nak nincs semmilyen észlelhető hatása az emberekre, az viszont valós félelem lehet, hogy a fogyasztásra szánt állatokba injekciózott növekedési hormonok megemelhetik más hormonok vagy például az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-1) mennyiségét – és ez az emberi szervezetben fellelhető növekedési faktorra kártékonyan hathat. Egy kutatás szerint az rBGH-val kezelt szarvasmarhák teje tízszer több inzulinszerű növekedési faktort tartalmaz, mint más tejek.
És hogy ez miért érdekes?
Mert a túl magas IGF-1-szint emelheti az emlő-, a prosztatadaganat és más rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát az emberi szervezetben. Íme egy tanulmány ehhez: egy 2004-es vizsgálat alapján azoknak a pácienseknek, akiknek átlagérték feletti volt az IGF-1-ük közel 50 százalékkal nagyobb esélyük volt prosztatadaganatra és 65 százalékkal valószínűbben alakulhatott ki náluk a hormonfüggő, premenopauza alatt fejlődő mellrák, mint azoknál, akik átlagérték alatti IGF-1-szinttel bírtak.
Persze, számos egyéb tényező, mint a genetika, dohányzás vagy súlygyarapodás is hozzájárul az említett daganatfajták kialakulásához, de „nagyon úgy tűnik, hogy legalább részben megdobja a kockázatot az IGF-1 túl magas szintje", és különösen igaz ez a prosztatarák esetében - mondta Walter Millett, a bostoni Harvard School of Public Health egyik professzora.
A magas IGF-1 szintet a tejtermékek fogyasztásához kötik, de bármily meglepő, ehhez nincs köze a hormonkezelt állatoknak, vagyis mindegy, hogy a tej milyen állatból származik. A hangsúly ugyanis a tejen, illetve tejterméken van. (Ahhoz, hogy az rBGH hatása kimutatható legyen, napi egy liter tejet kellene meginnunk.) Noha a tejben található IGF-1 mennyisége elhanyagolható, összetevői révén mégis arra ösztönzi a humán szervezetet, hogy több inzulinszerű növekedési faktort termeljen.
Nemi hormonok és a korai pubertás
Nem az IGF-1 az egyetlen hormon, ami az ételekből a szervezetünkbe jut.
Az amerikai gazdák előszeretettel hizlalják a jószágaikat nemi hormonokkal, elsősorban ösztrogénnel az 1950-es évek óta.
Ma az Egyesült Államokban a szarvasmarhák többsége – az organikus példányokat kivéve – kap a fülébe egy implantátumot, mely általában az ösztrogén egy formáját tartalmazza további öt hormonnal kombinálva. Érdekesség, hogy csirkék és sertések ebből a kombinációból nem kapnak, mert rájuk nem hat eképpen, szemben az antibiotikummal, amit mindhárom állatnak hasonló, növekedésserkentő célból adnak.
A nemi hormonok is aggodalmat keltenek a fogyasztókban, különösen a korai pubertással való feltételezett kapcsolat miatt; pontosabban inkább azért, mert tisztázatlan az oka az egy-két évtizeddel ezelőttihez képest hamarabb jelentkező korai pubertásnak. Ugyanakkor Ann Macrina, a Pennsylvania Állami Egyetem PhD doktora azt mondja, a húsban lévő ösztrogén elhanyagolhatóan kevés a szervezetünkben találhatóhoz képest.
Egy 85 grammos szelet egy ösztrogénnel kezelt szarvasmarhából ugyanis kevesebb mint 0.000000001 gramm ösztrogént tartalmaz, mely 400 000-szer kevesebb a nőkénél és 100 000-szer alacsonyabb a férfiakban megtalálhatónál. De bárhogy is, egy nagyon csekély mennyiség is bele tud avatkozni az érzékeny hormonrendszer egyensúlyába, mondja Dr. Willett.
Egy 2009-es tanulmányban például azt találták, hogy azok a gyerekek, akik a legtöbb proteint állati eredetű élelmiszerekkel vitték be, átlagban hét hónappal hamarabb kezdték a pubertáskort, mint akik kisebb mértékben fogyasztottak húst. „Az nem számít túl sokat, hogy ez tej, sajt vagy hús – ezek az állati fehérjék nyilvánvalóan hatással vannak az IGF-1-rendszerünkre" – mondja Thomas Remer, a német Gyermektáplálkozási Kutató Intézet professzora, az idézett tanulmány egyik szerzője.
Noha úgy tűnhet, talán mégsem elsősorban a bevitt adalékhormonok a felelősek a korai pubertásért. Sokkal valószínűbb, hogy
a proteinben, kalóriában és tápanyagokban gazdag hús, tej és más ételek gerjesztik a korai pubertást
- mondja Marcia Herman-Giddes adjunktus a North Carolina Egyetem Közegészségügyi Intézetének professzora és egy jelentős, a lányok korai serdülését kutató 1997-es tanulmány vezető szerzője. Ahogy arra a professzor felhívta a figyelmet, a terület további kutatást kíván, mert túl sok benne a kockázati faktor, ráadásul a túlsúly, az elhízás és a magas kalóriatartalmú italok, a mozgáshiány lehetnek a legjelentősebb veszélyeztetettségi tényezők. Hogy miért? Mert a zsírsejtek arra serkentik a testet, hogy ösztrogént termeljen. A rovarirtók, növényvédők, műanyagok és más vegyi anyagok mind hozzájárulhatnak a hormonrendszer felborulásához.
Organikusat vagy sem?
Az amerikai piacon is elérhetőek olyan szarvasmarhák, illetve olyan tejtermékek, amik garantáltan rBGH-, valamint nemihormon-mentesek. Az árkülönbség a hagyományos termékekhez képest jelentős, ráadásul dr. Willett szerint meg sem éri – ő ugyanis úgy véli, általában a húsfogyasztást kellene lecsökkenteni.
Meglátása szerint az emberek többségének heti két étkezésnél többször nem kellene vörös húst fogyasztania, ha azonban már úgyis sokat eszünk belőle, akkor teljesen mindegy, organikus-e az a hús vagy sem. Ugyanígy vélekedik dr. Willett a tejtermékekről is. Másfelől, mondja Herman-Giddes professzor, a fogyasztóknak érdemes távol tartaniuk magukat az rBGH-val kezelt tejtől az IGF-1-szint védelme érdekében, na meg azért, mert nem igazán van jótékony egészségügyi hatása az állandó tejfogyasztásnak. Ezzel szemben az USDA, az Amerikai Agrárminisztérium napi háromszori tejtermék fogyasztását ajánlja.
Bruce Chassy, az Illinois-i Egyetem élelmiszer-mikrobiológia professzora szerint az organikus termékek propagandája számos félreértést szült a vásárlókban – no meg ellenállást a rBGH-val kezelt termékekkel szemben. Chassy szerint a propaganda, illetve az általa gerjesztett félelem az árképzésen látszik meg a leginkább, az organikus termékek ára ugyanis jelentősen magasabb, mint a hormonkezelt jószágoké.
