Az elvileg az egó szétzúzását és a tudat decentralizációját célzó meditációs és jóga gyakorlatok hatását megvizsgáló kutatók szerint általában az ellenkezője igaz mindennek: a gyakorlatok pont hogy egy fokkal egocentrikusabbá teszik az átlag hobbimeditálót. A közvetlenül jógázás és meditálás után kifaggatott résztvevők hozzáállását megvizsgáló kutatásról az Iflscience számolt be.
Tényleg önzetlenebbé tesz?
A kutatók szerint annak a szemmel láthatólag valóban egyetemes érvényű pszichológia alapelvnek köszönhető a meditáció és a jóga célja és gyakorlati hatása között feszülő ellentmondás, amely szerint egy új ismeret vagy készség elsajátítása és gyakorlása mindig énközpontú jelenség marad, és így a résztvevőket is egy fokkal önelégültebbé teszi.
Nyilvánvaló, hogy sem a jóga, sem a meditáció nem képes lecsendesíteni az egót: inkább önérzetesebbé tesznek minket - írják a szerzők.
Én vagyok a legügyesebb!
A kutatók 100 jógázót és 160 meditálót kérdeztek egyébként ki. A jógázók saját magukról alkotott véleményének változásait például négy hónapon át követték nyomon: megkérdezték tőlük többek között, hogy érzik magukat egy-egy óra után, hogyan teljesítettek a többiekhez képest és hogyan változott az önbecsülésük. Jógázás után pedig általában jobb véleménnyel voltak magukról a résztvevők, mint azokon a napokon, amikor nem volt óra.
Én vagyok a legkevésbé elfogult!
A meditálók szintén jobbnak gondolták magukat a többieknél: egy-egy gyakorlat után nagyobb valószínűséggel vallották átlagon felülinek magukat, mint máskor. Többek között arra a kérdésre is igenleges választ adtak például, hogy a többi résztvevőnél kevésbé elfogultabbak-e.
Amennyiben kifejezetten az a célja egy-egy órának, hogy magabiztosabbá tegye a résztvevőket, természetesen sokkal kevésbé ellentmondásos mindez, abban azonban más kutatások is egyetértenek, hogy tulajdonképpen semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a meditáció önzetlenebbé vagy jószívűbbé tenné a gyakorlókat.
