Kiválasztószervünk károsodása akár évekig is észrevétlen maradhat, a tünetmentes elváltozásokat a kezdeti szakaszban csak a laborvizsgálat mutatja ki, így nem meglepő, hogy évente millióan halnak meg idő előtt a veseproblémákkal összefüggésben kialakuló szív- és érrendszeri betegségekben. Mi a teendő, ha problémát jelez a szűrővizsgálat vagy felbukkannak az intő tünetek? Mikor érdemes urológushoz, és mikor nefrológushoz fordulnunk?
A vese számos élettani funkciónk működtetéséért felel: az anyagcsere-végtermékek eltávolításán túl feladata a só- és vízháztartás, a kalciumanyagcserét biztosító anyagok szabályozása, és szerepet játszik a vörösvértest termelésben is.
Létfontosságú páros szervünk károsodására a tünetek hiánya miatt gyakran későn, a probléma súlyosbodásakor derül fény. A krónikus veseelégtelenségben szenvedők pontos száma a fel nem ismert betegségek miatt ismeretlen, de az érintettek aránya folyamatosan nő – főleg a magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség terjedése miatt.
A rendszeres vér- és vizeletvizsgálat beiktatása mellett milyen jelekre kell odafigyelnünk, mikor figyelmeztet a testünk, hogy ideje szakemberhez fordulunk?
A vese gyógyításával két szakterület, az urológia és – a vese működési egységéből, a nephron szóból képzett – nefrológia is foglalkozik. Míg előbbi a vese morfológiai elváltozásait és sebészeti betegségeit (pl. vesekő, daganat) kezeli, a nefrológia a belgyógyászat egyik ágaként a szerv működését és funkcionális zavarait vizsgálja.
„Számos panasz utalhat vesebetegség jelenlétére: cukorbetegség és ismeretlen eredetű, nehezen beállítható magas vérnyomás esetén mindenképpen érdemes nefrológushoz fordulni, de veseproblémát jelezhet a lázas állapottal járó, hosszabb ideig fennálló derékfájás, az előrehaladott visszeresség, és az esetek húsz százalékában a vizenyős boka is” – mondja Dr. Bíró Kinga, a Czeizel Intézet nefrológus szakorvosa.
Egyértelműen nefrológiai probléma a kóros laboreredményen szereplő beszűkült vesefunkció és az emelkedett szérum karbamid, illetve kreatinin értékek. A lehetséges tünetek között szerepel még a fáradékonyság, az elesettség érzés és a légszomj is. A vesekőbetegség, a visszatérő hólyaghurut, az inkontinencia olyan betegségek, amelyek határterületet képeznek az urológiával, így ezen betegségekkel mindkét szakterület foglalkozik.
„Veséink egészségét – ahogy a legtöbb szervünkéért is – aktív életmóddal és kiegyensúlyozott étkezéssel, csökkentett sóbevitellel, valamint napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztásával őrizhetjük meg. Emellett kerüljük a dohányzást, és rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat és vércukorszintünket. És természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az éves szűrővizsgálat fontosságát, elsősorban cukorbetegségben, magasvérnyomás-betegségben, szív-érrendszeri betegségekben, illetve ismeretlen eredetű vérszegénység esetén” – foglalja össze a szakértő.
