Az A, B és AB-s vérrel rendelkezők, függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív előjelű-e a vércsoportjuk, nagyobb eséllyel kapnak szívrohamot, mint a nullások, ha a levegő szennyezettségi szintje meghalad egy bizonyos határértéket – írja a Science Alert.
14 év betegadatainak átnyálazása után jutottak erre a következtetésre egy tanulmány szerzői, akik szerint az ABO névre hallgató gén egy - a nullás vércsoporttal rendelkezőkön kívül mindenkinél meglévő - variánsával hozható összefüggésbe a jelenség. A kutatók szerint amennyiben a 2.5 mikrométer átmérőjű vagy annál kisebb, belélegezhető részecskék koncentrációja meghaladja a 25 mikrogramm/köbméteres szintet, az A, B és AB-s vércsoporttal rendelkezőknél sokkal nagyobb arányban nő a szívrohamok kockázata, mint a nullások esetében.
A szennyezettségi szint 10 mikrogrammal való emelkedésénél az utóbbiak esetében ugyanis csak 10 százalékkal növekszik a szívrohamok kockázata, szemben a többiek esetében érvényes 25 százalékos növekedéssel. A 25 mikrogramm/köbméternél alacsonyabb szennyezettségi szint esetében még nincs különbség a különböző vércsoporttal rendelkezők között.
Nem ez az egyetlen kutatás egyébként, ami hasonló eredményekkel zárult. Egy 1.3 millió ember adatait megvizsgáló, áprilisban megjelent tanulmány szerint általában elmondható, hogy azok esetében, akik nem nullás vérrel rendelkeznek, nagyobb a szívrohamok és a sztrók kockázata, mint a nullásoknál. A kutatók szerint éppen ezért különösen fontos, hogy az A, B és AB-s vércsoporttal rendelkezők odafigyeljenek arra, hogy amennyiben erősen szennyezett a levegő, inkább otthon eddzenek és betartsák az orvosi utasításokat, amennyiben gyógyszeres kezelés alatt állnak.
