Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fontos ezekről beszélni, mert sokat ronthat az állapoton, ha a betegek nem a megfelelő tanácsokat fogadják meg.
Az alsó háttájéki fájdalom az egyik legelterjedtebb egészségügyi probléma a világon – 300 más betegséget megelőzve -, ami az olyan kellemetlen tünetek mellet mint a gyengeség és a merev izmok, a mozgás korlátozottságával is jár. Sokat ronthat a helyzeten az is, hogy a betegek nem a megfelelő tanácsokat fogadják meg, hiszen a hát- és derékfájással, illetve a tünetek enyhítésével kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban – írja Chris McCarthy fizioterapeuta a The Conversation oldalon.
Az egészségügyi szakemberek tapasztalata az, hogy a derékfájásra panaszkodók nagy része azt hiszi, a probléma hosszú távon károsítja a hátat és a gerincet, ám ez nem minden esetben van így. A legtöbb feltételezés ne csak nem igaz, de még árthat is – figyelmeztet a szakértő, aki összeszedte a legelterjedtebb félreértéseket az alsó háttájéki panaszokról. Íme:
1. A mozgástól csak még rosszabb lesz
Ezért teljes mértékben kímélnünk kell a hát izmait mindenféle mozdulattól, vagyis feküdni, feküdni és feküdni – szokták hallani, akik derékfájásra panaszkodnak. Pedig nem kellene annyira tartani a hajolgatástól és a törzs tekergetésétől. Fontos, hogy ne legyen túlságosan passzív a pihentetés, a fájdalom miatt görcsben álló izmok ugyanis a mértékletes nyújtás és mozgatás hatására tudnak lazulni. Mivel tehát az állandó fekvés nem feltétlenül segíti a gyógyulást, érdemes mozgásban maradni. A lényeg, hogy fokozatosan terheljük a törzset és a merev izmokat.
2. A sportolás ki van zárva
Vizsgálatok szerint nem csak a nyújtás, de a rendszeres és mértékletes testmozgás - még a súlyemelés – is gyorsítja a felépülést, vagyis egy átmeneti derékfájásnak nem szabadna a mindennapi fizikai tevékenységeket akadályoznia. Szinte valamennyi sport biztonságos és pozitív hatással van a derékfájásra, ha az intenzitást fokozatosan növeljük és nem azonnal, egy hosszabb kihagyás után vágunk bele – magyarázza McCarthy.
3. A röntgenezés kideríti, mi a baj
A röntgenvizsgálatok eredménye és a derékfájdalmak között nem feltétlenül van összefüggés. A legtöbb embernél, akinek nincsenek derékbántalmai, az idő előre haladtával kimutatható valamilyen változás a gerinc anatómiájában. Ez pedig ugyanolyan természetes folyamat, mint a ráncosodás: látható jelenség, de nem okoz fájdalmat. Nagyon ritka (kevesebb mint egy százalék az esélye annak), hogy egy olyan elváltozást találnak a gerincoszlopon, ami a fájdalom forrása vagy komoly veszélyt jelent az egészségre – érvel a szakértő.
4. Fájdalom = károsodás
Korábban az volt az elfogadott tudományos nézet, hogy a derékfájás egyértelműen valamilyen komoly egészségügyi probléma jele, újabb kutatások azonban megkérdőjelezik ezt az álláspontot. A fájdalom mértékének nem a gerincet ért károsodáshoz van köze, hanem inkább ahhoz, hogy - tudatosan vagy nem tudatosan - hogyan ítéljük meg veszély mértékét, amit a fájdalom jelent a számunkra. A kulturális tényezők, a munka, a stressz, a korábbi panaszok, a hajlam és a fizikum, valamint a tünetek tartóssága sokkal nagyobb hatással van a fájdalom mértékére, mint a röntgenfelvételekből kimutatható, életkorral járó változások – állítja a szakértő.
5. A nehéz iskolatáska is a hátfájás forrása
Sok szülő aggódik emiatt, pedig nincs közvetlen kapcsolat az iskolatáska súlya és a hátfájás között. Érdekes módon azonban a fájdalom kialakulása és a szülőknek vagy a gyerekeknek a hozzáállása (vagyis az a meggyőződés, hogy az iskolatáska cipelése igenis fájdalmakhoz vezet) között nagyobb az összefüggés. Egy friss tanulmány szerint például a serdülő lányoknál nagy a hátfájás kifejlődésének az esélye, amiért azonban nem az iskolatáska súlya, hanem anatómiai, fiziológiai és környezeti tényezők tehetőek felelőssé.
Nagy a baj?
Mivel igen elterjedt probléma az alsó háttájéki fájdalom, elképzelhetetlen, hogy valaki ne tapasztalja meg a tüneteket élete során. Általában olyan mindennapi dolgokat tesznek felelőssé a derékbántalmak kialakulásáért vagy súlyosbodásáért, mint a görnyedt testtartás, a nehéz súlyok cipelése vagy a testmozgás. Egy-egy hátfájós epizód tehát teljesen normálisnak tekinthető, és a legtöbb ilyen panasz ugyan hamar el is múlik, a huzamosabb ideig fennálló derékfájás azonban komolyabb betegség tünete is lehet. Éppen ezért érdemes minden esetben szakember véleményét kérni ahelyett, hogy laikusok tanácsaira támaszkodnánk – javasolja McCarthy.
Mindennapos probléma
Ötből négy felnőttnél legalább egyszer kialakul kifejezett derékfájdalom élete során, aminek leggyakoribb okai a túlnyújtott („meghúzódott”) hátizmok és gerincízületi szalagok, valamint a túlságosan összenyomott porckorongok és a túl kemény, görcsös gerinckörnyéki izmok (izomspazmus), amelyek nem megfelelő emelés, cipekedés vagy egy hirtelen rossz mozdulat következtében alakulnak ki.
Forrás: www.webbeteg.hu
