Tele van hasznos anyagokkal, és nem, nem tőlük nő dinnye a hasában. Persze azért előbb csíráztasson vagy pirítson inkább!
A fenntarthatóság egyik alapköve, hogy megpróbálunk mindent felhasználni, (szinte) semmi nem kerülhet a kukába. Gyerekként a görögdinnye magvából például ékszereket gyártottunk, de kiderült, hogy akár meg is ehettük volna, ugyanis többek szerint egészséges nassolnivaló. Részletek a hajtás után!
Az előnyök
Egy uncia, azaz kb. 28 gramm 158 kalóriát tartalmaz, viszont nagyon sok dinnyemagot kellene megennie, hogy kijöjjön ez az adag, egy nagy maroknyi mag ugyanis 4 gramm, azaz nagyjából 22 kalória.
És ha már a maréknál tartunk, ennyi dinnyemagban 21 mg magnézium van. Viszonyításképpen a napi ajánlott bevitele ennek az ásványi anyagnak 400 g. A magnézium hasznos, mert több mint 300 enzim működéséhez szükséges, melyek - többek között - a sejt energiatermelő folyamatait katalizálják. A magnézium az idegrendszer sejtjeinek működésén túl a csontok és fogak felépítésében is részt vesz a kalcium mellett. A sejtek hártyájának áteresztőképességét is szabályozza, hatására az érfalak rugalmassága nő, a szívizom összehúzódó képessége javul, és csökken a ritmuszavarhoz vezető állapot kialakulásának valószínűsége, vagyis javítja a szív munkájának hatásfokát – írja a Webbeteg.
Ennyi mag egyúttal 0,29 mg vasat és 2 μ folsavat tartalmaz. Jó, ez nem olyan sok, hiszen előbbinek a napi ajánlott adagja 18 mg, utóbbinak pedig 400 μ. A vas az alkotó eleme az oxigén és a szén-dioxid szállításáért felelős hemoglobinnak, hiánya - ami különböző felszívódási zavarok és vérzés miatt is kialakulhat - vérszegénységet okoz, a folsavnak pedig szerepe van a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében, de hozzájárul a gyomor-bélrendszer, és a szájnyálkahártya épségéhez is.
Ha fontos a szíve egészsége, akkor is érdemes félretenni a magokból, ugyanis egy adagban 0,3 gramm egyszeresen telítetlen és 1,1g többszörösen telítetlen zsírsav van. Ha valaki megfelelő mennyiségű telítetlen zsírsavat fogyaszt, azzal kordában tartja a „rossz” (LDL) koleszterint, sőt az inzulinérzékenységet is potenciálisan javítja.
Ez nem győzte meg? A Huffington Post táblázata szerint a dinnyemagoknak, ha nem is sokkal de kisebb a kalória-, cukor és zsírtartalma mint a mandulának vagy a napraforgómagnak, cserébe fehérjedúsabb, egy adagban 10 gramm van.
Remek, de hogyan egyem?
Persze ne a tányérba kaparászott magokat rágcsálja el levezetésként, nem nyersen kell fogyasztani ezeket, hanem érdemes megvárni, amíg kiszáradnak, kicsíráznak és le lehet szedni vagy lejön a héjuk. A csíráztatás azért fontos, mert a csíráztatott magok gazdagok könnyen emészthető, bontott tápanyagokban.És persze nem kell önmagában fogyasztani, nyugodtan bele lehet szórni joghurtba, müzlibe vagy salátába.
De van, aki javasolja, hogy pirítsa meg a magokat 160 fokon a sütőben. Elvileg elég 15 perc, de félidőben azért forgassa át a serpenyőbe pakolt magvakat, hogy egyenletesen piruljanak. A Healthline szerint az íze kedvéért adhat hozzá egy pici olívaolajat, sót, fahéjat vagy cukrot, esetleg citromlevelet vagy csiliport. Nem kell attól félni, hogy ezek elveszik a dinnyés ízt, a magoknak ugyanis nem dinnye íze van, inkább a napraforgómaghoz hasonlítanak.
Csíráztatás
A Food Republic a következőket javasolja:
- csak is friss magokkal érdemes dolgozni, tehát miután megette a dinnye húsát, mossa és szárítsa meg a magokat
- csírázás közben a fekete héját ledobja a mag, így ettől nem lesz nehéz megszabadulnia
Ez mind szép és jó, de akkor hogy is megy ez mosás után és a csírázás előtt? Az Élelmezés oldalon ezt egész jól összefoglalták, íme a főbb pontok:
1. Étkezési célra magokat a szennyeződés elkerülése érdekében földben ne csíráztasson! A forró mosószeres vízzel kimosott, hipóval vagy hidrogén peroxiddal kifertőtlenített, alaposan kiöblített, lyukas aljú csíráztató tálkák a legbiztonságosabbak. A megfelelő higiénia betartása mellett a „befőttes üveges módszer” is jól működik.
2. Áztatás előtt a magokat is érdemes fertőtleníteni. otthonra citromlé és ecet keverékében való áztatás, majd forró vízzel történő alapos öblítés, végül hideg vizes áztatás javasolható. Sajnos ez az eljárás a magok csírázóképességét is jelentősen csökkenti.
3. Az áztatási idő a vízhőmérséklettől és a magtól is függ. Ivóvíz tisztaságú, hideg, de ne desztillált vízzel történjen az áztatás. Erre a célra, akárcsak az öblítésre, a kicsit kemény „városi” víz a legalkalmasabb, mert a benne található ásványi anyagok részben megkötik a héj keserűanyagait és a mag sem veszít ásványi anyag tartalmából. A felúszó, hibás szemeket, héjrészeket el kell távolítani!
4. Lyukas csíráztató tálban (emeletenként) egy rétegben legyenek a magok és a befőttes üvegben is maradjon hely a növekedő csíráknak! A csírázó magokat naponta 2-3 alkalommal érdemes átöblíteni tiszta, hideg vízzel. A csíráztató edény jó szellőzése és a hideg vizes öblítés a túlmelegedést is megakadályozza. Az ideális csírázási hőmérséklet növényenként eltérő.
5. Magtól függően a csírázási idő hozzávetőleg 2 nap és 2 hét között változik.
7. A házilag csíráztatott magok az utolsó, alapos (pl.: saláta centrifuga, papírtörlő segítségével történő) öblítés és leszárítás után, hűtőben, 5°C körüli hőmérsékleten, legfeljebb 2-3 napig tárolhatók biztonságosan.
