Ha hosszú távon túl vagyunk terhelve lelkileg, ha sokat stresszelünk a mindennapokban az nemcsak a hangulatunknak, az életminőségünknek, az általános jóllétünknek rossz, hanem a testi egészségünknek is. A krónikus stresszben ugyanis a szívtől az immunrendszeren át a DNS-ig mindenünk sérülhet. Van azonban egy nagyon egyszerű módja annak, hogy csökkentsük a stressz negatív következményeit. Nem, nem az, hogy magasról teszünk mindenre.
“Kutatásunkból kiderül, hogy ha segítünk másoknak, azzal magunkon is segítünk.” - állítja dr Emily Ansell, klinikai szakpszichológus, aki kollégáival 77 felnőtt mindennapi életét követte nyomon két héten át. A Clinical Psychological Science-ben megjelent tanulmány szerint, ha a nyomorult napjainkban igyekszünk odafigyelni másokra, és megteszünk olyan apró, de kedves gesztusokat, mint a segítség felajánlása, vagy az ajtó másik előtti kinyitása, azzal nemcsak a másiknak, de magunknak is jót teszünk. Például kevésbé stresszelünk. Pontosabban nem készít ki minket annyira a stressz, és nem tompítja annyira a pozitív érzéseket, mint egyébként tenné.
Ez az eredmény annyiban mondjuk furán hat, hogy amikor túlterheltek vagyunk azt érezzük, hogy inkább nekünk lenne szükségünk segítségre, és jóval kevesebb késztetést érzünk arra, hogy mi nyújtsuk ezt másoknak. A kutatók szerint viszont egyértelműen megéri rávenni magunkat arra, hogy jófejek legyünk: ha gyakrabban mutatunk proszociális viselkedést, akkor a stressz kevésbé küld minket a padlóra. Más szempontból egyébként ez az eredmény szépen illeszkedik a korábbi kutatások sorába. Akkor vagyunk jól a bőrünkben, akkor vagyunk boldogok és vidámak, ha képesek vagyunk másokhoz kapcsolódni, szociális kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. Szóval, hajrá!
