Szakítottunk, mert nem vagyok elég jó

Olvasási idő kb. 2 perc

Önmagát hibáztatja a szakításért? Fél, hogy újra így járhat? Falakat húzott maga köré? Akkor ideje a mélyére nézni!

A szakítás átkozottul fáj. Kínzó testi és lelki tünetekkel jár, gyengék vagyunk, frusztráltak, az elménk ködös, veszettül sóvárgunk a másik iránt, és gyakran lehetetlennek hisszük, hogy felépüljünk ebből az állapotból. Aztán múlik az idő, és lassan minden jobb lesz: újraszervezzük az életünket, oldódik a magány, múlik a sóvárgás. Legalábbis jobb esetben. Vannak azonban emberek, akik másoknál sokkal nehezebben állnak talpra egy szakítás után, vannak, akiket egy kapcsolat vége még hosszú időre, évekre, évtizedekre boldogtalanná tesz. De vajon miért? Miben különböznek ők társaiktól? Egy friss kutatás erre kereste a választ. 

A Personality and Social Psychology Bulletin-ben megjelent vizsgálatsorozatban stanfordi pszichológusok arra jutottak, hogy azokat viseli meg leginkább a szakítás, akik az okokat saját személyiségükben, saját hibáikban keresik, és akik vélt rossz tulajdonságaikat állandó jellemzőnek tartják. Ők gyakran úgy élik meg a szakítást, mintha az egy alapvető hibájukat hozná felszínre (mondjuk azt, hogy ők túl érzékenyek, rosszul kommunikálnak, vagy túlságosan ráakaszkodnak a másikra), és úgy vélik ezek a jellemzőik a jövőbeni kapcsolataikat is tönkreteszik majd. Ezek az emberek egy szakítás után gyakran falat emelnek maguk köré, terhelteknek érzik magukat, stigmatizáltnak. Ezzel szemben azok, akik könnyebben, gyorsabban visszanyerik az egyensúlyukat, a szakítást az élet velejárójának tekintik, ami ugyan fájdalmas, de lehetőséget kínál az önismeret elmélyítésére, a fejlődésre, a személyes növekedésre. 

A két hozzáállás közötti különbség alapvetően abból adódik, ahogy az emberek a saját személyiségüket látják. Az, aki a tulajdonságait adottnak, megváltoztathatatlannak gondolja (valaminek, ami akármennyire is rossz, együtt kell vele élni), nehezebben fogja viselni az elutasítást, mint az, aki hisz abban, hogy az ember élete során fejlődik, hogy képes arra, hogy önismerettel és odafigyeléssel változtasson saját viselkedésén. A pszichológusok szerint azonban az előbbi csoport számára is van remény: képesek vagyunk átdolgozni a saját személyiségünkről alkotott képet, és ha megértjük, hogy rengeteg dolgon változtathatunk magunkkal kapcsolatban, könnyebb lesz elviselni az elutasítást, a csalódást, a szakítást is. Addig is: itt van öt dolog, amit egy szakítás után tehetünk magunkért. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?