Nem csak a finom ételeket habzsoljuk be

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Attól, hogy isteni, még nem biztos, hogy többet eszünk belőle - véli egy dán kutató.

Nagyobb eséllyel eszik többet egy ízletes csokitortából mint egy adag túróból, igaz? Van tudósok, akik azt mondják, hogy mindaz, amit eddig gondoltunk a túlevésről, téves volt - írja a Vox. " Ahhoz a kisebbséghez tartozom, akik nem értenek egyet azzal, hogy ki lehet védeni a túlevést azzal, hogy egy étel unalmas vagy ízetlen" - véli  Per Møller, a Koppenhágai Egyetem tanára. 

Egy kísérletben Møller nagyon ízetlen, illetve ízletes levest adott a résztvevőknek, hogy kiderüljön, melyik telít el gyorsabban. " Azt találtuk, hogy azok, akik a fűszeresebb levest ették, hamarabb telítődtek és kevésbé maradtak éhesek a végére. Úgy tűnik, a szenzoros elégedettség nem jár szükségszerűen együtt nagyobb fogyasztással" - foglalta össze az eredményeit.

Kutatók egy másik csoportja a Maastrichti Egyetemen azt vizsgálta, hogy függ össze a sóvárgás az étkezéssel. Arra jutottak, hogy egy adag csokoládé mousse jobban csökkenti a sóvárgást mint egy adag túró. Más megfogalmazásban az volt a konklúzió, hogy kevésbé ették túl magukat a kutatás alanyai, akik olyan ételt ettek, amit szerettek. 

Møller meglátásainak egy része kevésbé tudományos, viszont nagyon érdekes. Kollégákkal és a barátokkal beszélgetve arra jutott, hogy sokkal kevesebbet ettek jó minőségű parmezánból mint az olcsó, nem túl jó ízű kemény sajtokból. Ugyanerre jutott a bor és a csokoládé kapcsán is. Nagyon kevesen képesek csak megenni egy 10 dekás Valrhona csokoládét, de simán magukba tömnek egy hasonló méretű, de olcsó csokit - járványtani szempontból vizsgálva talán ez az oka, hogy a franciák kevéssé elhízottak mint mások. Ahogyan Møller a Voxnak fogalmazott, akkor érezzük jónak az étel ízét, ha sok időt töltünk az elkészítésével, nem spórolunk a fűszerekkel, és úgy általában mindent megteszünk annak érdekében, hogy igazán ízletes legyen. 

A Cornell Egyetem professzora, Brian Wansink is hasonló következtetésre jutott, és azt állítja, a túlevéshez hozzájárul a tányér és az adag mérete is. Kísérletében egy olyan levesestálat kaptak a résztvevők, amely folyamatosan újra töltötte magát. Azok, akik ilyen tálból ettek, 73 százalékkal ettek többet mint azok, akik egy hagyományos tányért kaptak.

Van még

Fred Provenza, az Utahi Állami Egyetem kutatója évtizedek óta vizsgálja az ízeket, és arra jutott, hogy nagyonban befolyásolják azt, hogy az emberek mit és hogyan esznek. Provenz szerint evolúciós szempontból az ízérzékelés abban segít, hogy a szervezet számára szükséges tápanyagokat fogyasszuk el. Ha mesterséges színezékkel készült ételeket fogyasztunk, becsapjuk a testünket, és annak reményében, hogy ezek bővelkednek a tápanyagokban, túl sok kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. "Ha az emberek több egészséges ételt fogyasztatnának, akkor kevésbé vágyódnánk a junkfood iránt, és kevesebbet is ennénk" - tette hozzá.

Møller egyetért abban, hogy a túlevés egyik ellenszere, ha az ízekre fókuszálunk. De először az amerikainak szakítaniuk kell azzal a protestáns elképzeléssel, hogy az ízletes ételektől tartózkodni kell. "Többet kéne tanulunk az olaszoktól és a franciáktól, például azt, hogy élvezzük jobban ételeket" - vélte a dán kutató. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.