Hat dolog, amit tudnia kell a boldogságról

Olvasási idő kb. 4 perc

Hogyan hatnak a céljaink a boldogságérzetünkre? És a korunk? Na, és a gyerekkori barátaink? Különben is, mit tesz a boldogság a testünkkel? Az elmúlt évek legérdekesebb pozitív pszichológiai kutatásait szedtük össze.

Tudjuk, hogy a boldogság nem egyszerűen történik velünk, nem mázli kérdése, hogy megvan-e vagy nincs. A boldogság képesség, ami megtanulható, és aminek a klassz érzésen túl még számtalan más előnye is van. Például az, hogy a környezetünknek is jót tesz.

A pozitív pszichológia elkötelezett hívei az elmúlt években rengeteg vizsgálatot végeztek, hogy amit csak lehet kiderítsenek a boldogságról, az általános jól-létről, arról, hogyan lehet elérni ezeket és milyen hatással járnak az életünkre. Most a Psy Blog tippje nyomán hat érdekes kutatási eredményt szedtünk össze az elmúlt évekből. 

A boldogság az egész testünket aktivizálja

Nem véletlenül szoktuk azt mondani, hogy elöntenek bennünket az érzések, azok ugyanis nemcsak mentális, de testi állapotok is: a félelem a gyomrot szorítja, a szomorúság a vállunkon ül, a harag összeszorítja az öklöt. De vajon mit csinál a boldogság? Finn kutatók éppen ezt vizsgálták. Pontosabban azt, hogy a különböző érzelmi állapotba hozott részt vevők testében hol mérhető növekvő vagy csökkenő aktivitás. Az eredmények alapján a kutatók meg tudták rajzolni a különböző érzelmekhez kapcsolódó testtérképeket. Vagyis ezeket (a sárga a leginkább aktív terület, ezt követi a piros, majd a neutrális fekete, végül a csökkent aktivitást mutató kék): 

Ahogy a képen is látszik, a boldogság tényleg mindent elönt, ha boldogok vagyunk azzal a teljes testünket aktivizálni tudjuk. Talán ezért is érezzük ilyenkor, hogy bármire képesek vagyunk. 

Idővel változik, hogy mi tesz minket boldoggá 

Hiába hisszük azt, hogy felnőttünk, hogy kialakult a személyiségünk, hogy “készen” vagyunk, a kutatások azt mutatják, hogy korral bizony változunk. Fiatalon gyorsan, hirtelen, idősebb korban lassabban, kevésbé feltűnően, de a változás sohasem áll meg. Ezzel együtt pedig változik az is, hogy mi tesz bennünket boldoggá. Persze a boldogság forrása egyénként más és más, de a kutatásokból úgy tűnik, hogy korral általában egyre nagyobb örömöt okoznak a hétköznapi tevékenységek. Fiatalon még a különleges, kiugró élmények töltenek fel leginkább, de ahogy öregszünk egyre többet jelent a családdal eltöltött idő, egyre többet tud adni egy jó beszélgetés, a szép táj vagy egy kellemes séta.

Nem a szerzés boldogít, hanem a hála

Tudjuk, hogy a pénzszerzés nem boldogít, hogy attól, mert valakinek sok pénze van még nem lesz feltétlenül jól a bőrében. Azért lehet ez így, mert az anyagias emberek arra koncentrálnak, amilyük még nincs, amit meg kell szerezniük, és kevésbé értékelik azt, kevésbé hálásak azért amilyük már van. Ezzel pedig rengeteg örömforrástól esnek el. 

Ha jól vagyunk a betegségeket is könnyebben lenyomjuk

Minél inkább a helyünkön vagyunk, minél jobban csináljuk úgy általában a dolgainkat, minél értelmesebbnek találjuk az életet, és haladunk a kitűzött céljaink felé, annál hatékonyabban küzdünk meg a betegségekkel. Ez a fajta jól-lét, az ebből adódó boldogság ugyanis genetikai szinten hat a szervezetünkre, ilyenkor aktívabbak, jobban kifejezettek azok a gének, amelyek az immunrendszerünk tevékenységét irányítják. Boldogan tehát nemcsak a lelkünkben, de a testünkben is jobb lenni. 

Nem a tudás számít, hanem a kapcsolatok

Az, hogy valaki gyerekként és a kamaszkorában mennyire tudott szoros szociális kapcsolatokat kialakítani sokkal fontosabb a felnőttkori boldogság szempontjából, mint az, hogy milyen tanuló volt, hogy mennyire volt sikeres az iskolában. Szóval klassz az, hogy ha a gyerek jól tanul, nyilván több lehetősége lesz arra is, hogy megvalósítsa önmagát, de ha boldog felnőttnek akarjuk látni, érdemes hagyni azt is, hogy barátkozzon. Sokat. 

Konkrét célok kellenek a boldogsághoz

Bármilyen cél megléte meghosszabbítja az életünket, de nem tesz mindegyik ugyanannyira boldoggá. Az absztrakt, távoli célkitűzések hosszabb távon elkeseredetté, szomorúbbá tehetnek, míg a konkrét célok, azok, amiket aránylag könnyebb elérni inkább töltenek el bennünket boldogsággal. Az tehát, hogy boldogabbá szeretnénk válni szép elképzelés ugyan, de nehezen megfogható, így elérni sem egyszerű. Azt viszont, hogy ma többet mosolygunk majd, sokkal könnyebb. Kezdhetjük is azzal, hogy megöleljük szeretteinket

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.

Testem

Egy gyomirtó is szerepet játszhat a fiatalok körében terjedő rák kialakulásában

Az utóbbi évek egyik aggasztó tendenciája, hogy a vastag- és végbélrák már nem kizárólag az idősebb korosztály betegségeként jelenik meg. Egyre több esetet diagnosztizálnak 50 év alatti felnőtteknél, miközben a jelenség pontos okai továbbra sem teljesen tisztázottak. A lehetséges magyarázatok között régóta szerepel az életmód, az étrend, az elhízás, a dohányzás, a bélflóra változása és különböző környezeti hatások.

Életem

Ebben az esetben vissza kell fizetni a nyugdíjat

Hiába érkezett meg a nyugdíj a bankszámlára, bizonyos esetekben utólag vissza kell fizetni. Ez akkor fordulhat elő, ha kiderül, hogy az érintett nem volt jogosult az ellátásra, vagy csak kisebb összeg járt volna neki.

Offline

Mi a sósav képlete? Nehéz kémiakvíz

Azt, hogy mennyire vagy otthon a kémia világában, most kvízünkkel tesztelheted. A kérdések között találsz majd alapfogalmakat, vegyjeleket, képleteket és elméleti kérdéseket is. Lássuk, eléred-e a legmagasabb pontszámot!

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.